Magyar Szárnyak, 1983 (12. évfolyam, 12. szám)
"Bevetésről nem tért vissza…" Frecska Zsigmond
közötti réseken a lomhán észak felé húzó bombázók, de más repülőgép nem volt semerre sem látható. Az egész karaván minden zavaró incidens nélkül érkezett Igló fölé. A bombázók kijelölt célpontjaikra támadtak, hangárra, állomásépületre, benzin raktárra. Gyújtó és romboló bombáik kioldása után délkeletre fordulva, Kassa irányában távoztak a légtérből. Bombázás közben a bombázók gyenge légvédelmi tüzérségi tüzet kaptak, mely két gépen okozott lényegtelen találatot. Közben a szakadozott, körülbelül 3/10-re ritkult felhők felett köröző vadászok rájuk irányuló légvédelmi tüzét nem észlelték. Amint a vadászok a bombák becsapódásából és a bombázók távozásából látták, hogy azok a dolgukat Iglón elvégezték, a kapott parancsnak megfelelően Eperjes felé repültek és egészen alacsonyan, fák magasságában rácsaptak a megadott kitérő repülőtérre. A nagy téren azonban repülőgép nem volt látható. A vadászgépekbe berakott 8 darab kis repeszbombát azonban előírás szerint mégis kioldották, biztonságból, mert vadászrepülőgépekkel nem tanácsos a leszállás kockázatát benthagyott bombákkal növelni. Ezután a bombázók és a vadászok rendben hazatértek állomáshelyükre. De nem volt szükség semmiféle világításra, mert a sikeres, minden veszteség nélkül végrehajtott első bevetés örömétől csak úgy fénylettek az arcok. A miskolci repülőtéren ugyan némi szemrehányással illették — csak így távolról — az ungvári századot, hogy úgy látszik, mindent levadászott előlük Szobránc felett, s így tele gépfegyverrel kellett hazatérniök. A debreceni repülőtéren azonban igen nagy volt a hangulat. De hát nincs öröm üröm nélkül. Kenderessy Brúnó hadnagy éppen azt mesélte a bombázó gépek összegyűlt személyzetének, hogy milyen pontosan ültek bombái a középső hangárra, amikor odalépett a tűzszerész őrmester és jelentette: “A hadnagy úr teljes bombarakománnyal tért haza. Nyilván elfelejtette bekapcsolni dobás előtt az elektromos hálózati kapcsolót!” Csak a bombázó osztály parancsnoka volt igen csendes. S csak később vált nyilvánvalóvá az oka: abban a hiszemben repült, hogy az osztálya élén halad; a három századparancsnok azonban repülés közben észrevette, hogy az osztályparancsnok nem Igló felé repül. Nyilván azért, mert külön terve van, amit nem közölt a századokkal. így azután századonként átvették a vezetést s egyenesen Iglóra tartva végrehajtották a parancsot. Csak akkor lepődtek meg, amikor hazatérésük után kérdésükre az osztályparancsnok sem tudta megmondani, hogy merre járt. Hát ez bizony hiba volt, legalább is az osztályparancsnok részéről. A bombázásnak meg volt az eredménye: nem ismétlődtek meg a szlovák repülőtámadások, bár ezt az eredményt a bombázók elől az ungvári vadászrepülők maguknak vitatják. “Bevetésről nem tért vissza . • •” Az 1982-es Magyar Szárnyakban jelent meg Gaál Gyula szerkesztésében: Vadászidény Uriv felett című beszámoló a kecskeméti 3/2. közfelderítő század működéséről a 2. rep. dd. kötelékében. A század 1942 év nyarán He. 46-os gépekkel végezte felderítési feladatait vitéz Trón Zoltán szds. vezetésével. A századnak egyetlen vesztesége volt Frecska Zsigmond zászlós pilóta és Szily Imre fhdgy. megfigyelő. A szülők csak pár soros hivatalos értesítést kaptak Zsigmond eltűnéséről. Mindent megtettek felkutatására, a háborús évek során és azt követőleg, de soha semmiféle hírt nem kaptak, mi lett a sorsa. 4.Mr.honvéd kivonuló repülőezred. Frecska Zsigmond rep. zászlós l.kf .rep.eeztály^^ft* тг. szám. kt.pétk.-1942. kitűnőéről értesítés. Hígyaágoa KeoBke-iét.l942.<vl'. jnllua hé 24.-In. 78 J <5 К 1 lag. '.Ui lit ■Hivotalos tisztelettel érte3Ítea,hogy.2ч1в»<304 ro.kir.z^a, m í.éyi Junius hó 28.-ón az orosz hcumtíveloti tej Ulaten'repitlő feledet teljesítése közben eltűnt. <?* pm 0
