Magyar Szárnyak, 1983 (12. évfolyam, 12. szám)
Gaál Gyula: Fehér kereszt és fehér csillag
egyelőre mintegy 65—70% értékűnek mondhatjuk. (12) Az adatok általános jellegűek és a szerintük, a hazánk légterében elvesztett repülőgépeket “Magyarország fölött” kifejezéssel jelölik. Megjegyzendő azonban, hogy az amerikaiak a jelentéseikben a háború előtti országhatárokat vették alapul, tehát lehetséges — és egyes esetekben valószínű —, hogy több “Jugoszlávia felett” vagy “Csehszlovákia felett” lelőtt gépük valójában az akkori Magyarország légterében veszett el. Magyar oldalon az egyetlen biztos adat a pilótaveszteség, bár a körülmények és dátumok a rendelkezésre álló iratokban sem mindig egyeznek. A légigyőzelmek igazolása ebben az időben szigorúan az igazolási szabályok betartásával történt, ami az ország felett lelőtt gépek roncsainak a felkutatásával járt. Azonban azt is meg kell állapítanunk, hogy számos, 1944 tavaszán és nyarán felterjesztett igénylésre akkor érkezett válasz, amikor az országot már csak a Dunántúl jelentette. (13) Számításba kell vennünk azt is, hogy nincsenek megbízható adataink a magyar légvédelmi tüzérség által lelőtt gépek számáról, és a 8. német vadászrepülő hadosztály Magyarország feletti részletes eredményeit sem ismerjük. A 101. vadász osztály által felterjesztett légigyőzelmeket a pilóták és tanúk kihallgatásával, század és osztály szinten történt kivizsgálás előzte meg, s így az osztálynál ezeket a győzelmeket tartották számon addig, amíg a 103. légvédelmi tüzérosztály igazoló bizottságának a határozatát megkapták. (14) Mint említettük, a bizottság határozata néha hónapok múlva érkezett meg, ami — elutasítás esetén — megváltoztatta az osztály győzelmi statisztikáját. (15) Ezért van az, hogy a magyar vadász egységek eredményei még mindig kutatás tárgyát képezik. Személyes szempontból is kényes kérdés, mert a közel négy évtized távlatából rendkívül nehéz egy tárgyilagos, igazságos képletet vagy mércét találni a probléma megoldására. A 101. vadászosztály felállításának pontos időpontja ugyan nem ismert, de a fogamzás napjának 1944. április 6-át nevezhetjük. Az április 3-i első légitámadás és az ezzel kapcsolatos leszűrt tapasztalatok hatására rendelték fel Heppes Aladár őrnagyot Tapolcáról a légierők parancsnokságára megbeszélésre. (16) Heppes csaknem egy évet töltött a keleti arcvonalon, mint vadászosztály parancsnok, s így a légierő egyik legtöbb haditapasztalattal bíró törzstisztje volt. Repülő pályafutása alatt állandóan vadász egységeknél szolgált, tehát nem okozott meglepetést, hogy a választás rá esett. Másnap Veszprémbe repült, az ottani repülőtér szemrevételezésére. A repülőtér 1937-ben készült el és nem sokkal utána települt oda az első pumajelvényes egység, az 1./3. vadász század Nagy Mihály szds., majd Heppes százados parancsnoksága alatt. A szakvélemény a veszprémi repülőteret az egyik legnagyobb teljesítőképességű és tovább fejleszthető, köd- és éjjeli repülésre alkalmas, kiválóan rejthető katonai repülőtérnek nevezi. A repülőtérparancsnokság épületei, a raktárak és a hangárok a felszállópálya nyugati oldalát szegélyező erdőben álltak, s innen nem messze volt a saját vasútállomása is, a fővonalról idevezető sínpár végén. A felszállópálya délről északra enyhén emelkedve húzódott a kétoldali erdők között. A köves talaj minden időben használható volt. Mivel a legtöbb átvonuló amerikai légikötelék a Dunántúl felett repült keresztül, rendszerint a Balatonnál fordulva északnyugat felé, az új Cserfaerd&k 5. lOl./l.azd. «, ^ 6. lOl.osít.pk.harcálláspontja 7. Osztálymúhely és raktár 8. 10l./2.s*d. 101 szd. 7. ./J.l ш 10. Hírközpont "ERDŐ"'£old alatt bombamentes fedezékben. U. 6. -nil és Itt új "ERDŐ" építése * folyamatban. 12. 1944 őszétől a 102.v.rep.oszt, ( 1945 Jan.tői étszámozva a 101./III.oszt.) és német vada’szok az fe.-l és ENY.l erdőkben ás illendő épületekben. Scholtz Miklós szds. honi légvédelmi vadászegység bázisa az ellenség útjában feküdt. Az osztály felállítását elrendelő parancsot feltehetően április közepe táján adták ki. Hivatalosan Heppes őrnagyot 1944. május 1-től helyezték át a 101. osztály állományába, mint osztályparancsnokot. Egység jelvénynek ismét a már hagyománnyal bíró, saját tervezésű vörös pumafejet választotta. Az osztályának első egysége a 2./1. (rövid ideig 101. önálló) vadász század lett. A század részt vett a március—áprilisi harcokban és május végéig az osztály egyetlen bevethető alakulata maradt. (10) Parancsnoka Scholtz Miklós százados, első tisztje Irányi Pál főhadnagy volt. Májusban a számozása 101./l-re változott, fedőneve Zongora lett. Ujszászy György százados szolnoki l./l. százada lett az új 101./2. század Retek fedőnévvel. A mátyásföldi 4./I. vadász pótosztály 5./3. századából alakult a Fő\szélirány A repülőtér kb. 2000 x SOO m. méretű, köve» Cal«jú,minden gép&mk szamára rossz időben Is hasí ni Iható volt. 1. Állandó épületek három hangárral kb.2000 f& befogadóképességgel. 2. Az É.-i és éNY.-i erdőkben szétszórtan bomba,lőszer és üzemanyag raktárak földszint alá súlyesztve. 3. Repgépfegyverek belövési helye. 4. Légi belövés iránya és légtara. Mertekt>~ Jutási , altisztkepz A veszprémi hadireptér 1944 nyarán, a 101 honi légvédelmi vadászosztály készenléti és rejtekhelyeivel. Veszprém külső 35
