P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)
A református templomok berendezése
szetnek, és még ma sem mindig figyelünk rájuk jelentőségüknek megfelelően. A régi magyar kovácsoltvas művészetet Bárányné Oberschall Magda tekintette át,41 majd Pereházy Károly tollából jelent meg összefoglaló munka az európai és a magyar kovácsoltvasművességről.42 A kovácsoltvas művészete a XI. században kezdődik. Ekkor a bronzajtókat, ajtóve- reteket fokozatosan vaspántok váltják fel. A román korban a legkorábbi emlékek az ajtók erősítését szolgáló vasalások, ugyancsak ezt a szerepet töltötték be a ládák vaspántjai is. Az ajtóvasalások a művészi kovácsmunkák legkorábbi emlékei. Kiemelkedő példa e korból a templomajtóknál említett rudabányi ajtó. Vaspántjai a középkori kovácsoltvas művészet ritka emlékei. I. Lajos király címerei és a három királyok neveinek kezdőbetűi adják díszítését, illetve teszik lehetővé készítési idejének meghatározását. Az ajtók fontos részei a zárak, amelyek szintén kovács vagy lakatosmunkák. Elsőként a szőllősi gyülekezet kovácsoltvas ajtózárát mutatjuk be. A szerkezetet fedő lemezen domború körvonalú díszítéssel egy madár képe látható, amely gyűrűt tart a szájába. A templom történetében felbukkan Mátyás király, így a madár alatt látható két betűt H M Hunyadi Mátyásnak oldják fel, mintegy bizonyítékként a helyhez fűződő mondához. A munka a népi kovácsmesterség alkotásának tekinthető (49. kép). Az ajtókon a zárak mellett ugyancsak a kovácsoltvasművészet alkotásai a kilincsek és kulcspajzsok. Ezek a viszonylag kisméretű kiegészítő tartozékok szintén mindig koruk művészeti stílusának hatását közvetítik felénk. A szalókai templomajtó vas részei a barokkra utalnak, de annak kései szakaszára. Ezt a kulcspajzs felső részének csipkés kialakítása mutatja, amely a rokokó kedvelt díszítőelemére, a lángoló kagylóra, az un. rocaille-ra emlékeztet. Maga a kilincs is ezt erősíti szeszélyes fekvő, S alakot leíró formájával (50. kép). A kolozsnémai templomajtó kulcscímere szabályosságával, szögletes középső vonalával a klasszicizmus szerény megnyilvánulása, amit a kerek fogó rozettára emlékeztető lemeze tovább erősít, ugyanakkor a kilincs vonalában még benne van a barokk mozgalmassága (51. kép). A XIX. század második felében a historizmus a magyar kovácsoltvasművészet kiemelkedő korszaka. Az énekmutató táblákat olykor igényes kovácsoltvastartók rögzítik a karzatok zárópárkányán. A sajólénártfalvai neogótikus templomban a rögzítő vasat félköríves, kengyeles végződésű, nyeles támasztórúd tartja. Díszítése karéjos levelekből, körívekből és félkörívekből áll, alul egy rózsabimbó hajlik ki a tartó rúdból (52. kép). 41 Bárányné Oberschall Magda 1941. 42 Pereházy Károly 1984. e^33
