P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)
A református templomok berendezése
A XIX-XX. század fordulójának egyik legkiválóbb alkotója, Jungfer Gyula az 1878- as párizsi világkiállításon aratott nagy sikert kovácsoltvas rózsáival. A nagybalogi énekmutató táblát tartó függőleges rudat mindkét végén csigavonalban behajtó, rozettás S indák fogják közre, amelyekről csipkézett szélű levelek hajlanak ki (53. kép). A vasművességgel kapcsolatban meg kell említeni a világító testeket, mint a templom berendezési tárgyait. A bácskossuthfalvai templom kovácsoltvas csillárján református jelképek sorakoznak koszorúba foglalva: kehely, Kálvin csillag, szőlőfürt és búzakalász (54. kép). Öntöttvasművek A XIX. század elején indul gyors fejlődésnek az öntöttvasművesség. Az öntöttvasművészet XIX. századi emlékeinek áttekintését Pusztay László tollából ismerjük.43 Az ország különböző területein, a Fevidéken és Erdélyben egymás után jöttek létre a vasöntödék. Az öntöttvasból mindennapi használati tárgyak, elsősorban kályhák, vasalók készültek nagy számban, de díszedények, dísztárgyak alapanyagául is szolgált a vas a XIX. század folyamán. A hámorokban magas színvonalú, művészi öntöttvasmunkák is készültek. A templomokban a már korábban emített öntöttvas lábú úrasztalok képviselik az öntöttvas művészetet. Elsősorban a historizmus jegyében készültek, aminek magyarázata, hogy a művesség a XIX. század második felében virágzott. Meg kell említeni az öntöttvas oszlopokat, amelyek gyakorta a karzatok tartóoszlopaiként jelennek meg a templombelsőkben. Perselyek A református templomoknak is elmaradhatatlan tartozéka a persely, amelybe a hívek adományaikat elhelyezhetik. Erre a célra általában kisméretű ládikák szolgáltak, amelyek az évszázadok során többnyire fából készültek. Az asztalosok keze alól kikerült ládikák a nagy ládák formáját követik, szinte kivétel nélkül zárszerkezettel látták el őket. Jellegzetességük, hogy fedelükön általában téglalap alakú bedobó nyílást alakítottak ki. Az elsőként bemutatandó nagyölvedi persely 1788-ban készült, a kiforrott formát mutatja. A fecskefarkas csapolással illesztett oldalú téglatestet alul tagolt profilléc 43 Pusztay László 1978. 34^
