P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)

Református egyházművészet

A határozat pontosan megfogalmazza, hogy azért tiltják a faragott képeket, mert Istent nem lehet ábrázolni. Ez azonban nem jelentett általános művészetellenességet. Ezt mutatja, hogy ugyanebben a fejezetben leírják: : „A művészek által polgári haszonra készített világi képeket helybenhagyjuk.”18

Az 1567. február 24-25-26-ra Méliusz Péter által összehívott debreceni zsinat ismételten foglakozott a bálványokkal, bálványimádással.

„Mert a durva és alaktalan anyagok magukban nem imádtatnak, t. i. a fa, kő, érc, hanem csak akkor, miután a művészettől átalakíttattak s az égben, földön és vizekben imádott dolgok alakjára és képére elkészíttettek. A művész kifaragta a fát, átalakította és imádta. ... Mert a fának az a célja, hogy belőlök épületet alkottassanak, melegítő és főző anyagul szolgáljanak: a kövek célja, hogy belőlök épületek és határkövek alkottassanak: az érceknek, aranynak, ezüstnek, réznek, vasnak, hogy az emberek használatára szolgáljanak,... Mert az égben, földön s vizekben csak az imádott dolgoknak alakjai és bálványai vannak kárhoztatva, a melyek pedig nem imádtatnak, azoknak közhasználatú képei nem kárhoztattatnak, a milyeneket a szőnyegeken és a csarnokokban lehet látni.19

Ebből az idézetből is világosan kitűnik, hogy nem általában véve művészetellenes- ségről van szó. Megfogalmazzák külön, hogy csak az imádott szobrokat utasítják el, a közhasznú képeket nem kárhoztatják.

A református egyházművészet kutatásának indulása

Az alábbiakban a református egyházművészettel foglalkozók közül csupán három kutatót sorolok elő, akinek meghatározó jelentősége volt az elmúlt évtizedekben.

Illyés Endre elsősorban mint a vallási néprajz elindítója, meghatározó személyisége ismert. Az kevésbé köztudott, hogy az elsők között volt, aki a református egyházművészet felé fordult. Az 1940-es években egy tanulmány keretében foglalkozott a témával. Személyének jelentőségére azzal hívhatjuk fel a figyelmet legjobban, ha idézzük gondolatait, amelyek napjainkban is pontosan írják le a református egyházművészet fogalmát.

Dolgozatában a református egyház vélt művészetellenességének eredeti okaival foglalkozott:

„A református egyház látszólag nem kedvez az egyházművészetnek. Az Isten lélekben és igazságban való imádásának (Ján. 4, 24.) mindenekfelett való igénye mellett

18 Kiss Áron 1881. 189., P. Szalay Emőke 2012a.

19 Kiss Áron 1881. 473-4.

£»> 19