P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)
Kerámiafélék a református templomokban
kép). Formailag tökéletesnek mondhatók, díszítésüket a szépen elhelyezett, kiforrott írással írt felirat jelenti. Egyszerűségük ellenére igényes munka mindkettő, méltón képviselik a gyár e korbeli színvonalát. A kancsó formája azért figyelemre méltó, mivel egy 1834-es fazekaskorsó alakját idézi, amely a számos gömöri fazekasközpont közül nem annyira Rimaszombatot követi, hanem inkább a rozsnyói edényekre emlékeztet alul öblös alakjával. Ez bizonyára nem véletlen, hiszen a nevezetes gömöri fazekas stíluscsoport területéhez tartozik Murányváralja település is. Díszítésükben használt egyetlen szín, a kék, bizonyára a bécsi kék színezés hatása lehet. Ez ebben az időben általános volt más kőedénygyárak termékein is.172 Az egyházi használatban lévő következő murányi edények másfél évtizeddel későbbiek, az 1870-es évekből származnak. Az eltelt időszak formai változásokat hozhatott, ugyanis az e korból fennmaradt edények korsók, szájuk gallérral körülvett hengeres cső. Az edénytesten is változások történtek, a körte alakot felváltotta egy szélesebb talpból induló, a derekáig öblösödő, majd felette a nyakhoz hasonló vonallal hajló öbölrész. Az edények lapos szalagfüle a nyakat övező gallérból indul és derék felett kapcsolódik csaknem félkör alakú hajlással. Az alsókálosai korsó díszítése a korábbiaktól annyiban tér el, hogy a hasonló írással készített felirat három sorra szűkül, amely így kisebb foltot alkot az edény öblén, valószínűleg ezt igyekszik bővíteni a feliratot közrevevő két vékony vonal. A díszítés most is kék színnel készült, ez ragaszkodást mutat a korábbiakhoz173 (255. kép). Ugyancsak 1870-es dátumot visel a nagybalogi gyülekezet korsópárja. Az előbbivel megegyező formájú edények jellegzetes írású felirata két soros, szintén az öbölrész dereka felett került elhelyezésre. A sima felület tagolására a felirat alatt szélesebb kék sáv és vékony csík osztja a talprészt (256. kép). A tornallyai gyülekezet 1873-as edénye újabb formai változást mutat, mely szerint tovább emelkedik az edényváll gömbölyűsége, a nyak rövidül, rajta a gallér és a fül vonala megegyezik az előző edényével (257. kép). A díszítésben is változások következtek be. A felirat egészen a vállra került, mindkét oldalán vékony vonallal. A derék alatt egy újabb vonal húzódik, az így alkotott sávban dús koszorúminta fut körbe, amelyet felülnézetben ábrázolt rózsák és levelek alkotnak. Az edény díszességét fokozza, hogy a fülön is találunk mintát fenyőág alakjában. A kövecsesi gyülekezet 1874-es korsóján, amely formailag megegyezik az előbbiekkel, egészen más mintát láthatunk. Két félkörívben hajló leveles-virágos ág alkot 172 Lásd példaként Csiffáry Gergely 1997. 14. kép 173 Közölve P. Szalay Emőke 2011b. 50-52. 123
