P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)
Kerámiafélék a református templomokban
elhelyezett ajánlás szövegével alkossanak egységet. A vékony nyak díszítését már az előző szkárosi edényen is láthattuk. Ügy tűnik, hogy ez a megoldás erre az időszakra jellemző, ugyanis később sem használják (246. kép). A gyár virágzása folytatódott a századfordulón. A XX. század eleji jelentős kiállításokon, 1900-ban a párizsi világkiállításon, 1901-ben a szentpétervári iparmű kiállításon sorban elismerést aratott. A hazai kerámiaipar a századfordulón mély válságba került. Az osztrák porcelán és kőedénygyárak előretörtek a magyar piacon. Hiába írják a kamarai jelentések, hogy selejtes árúk a behozott termékek, a magyar üzemek nem tudtak versenyezni az alacsony árakkal. 1903-ban az egész év során egyedül az apátfalvi gyár termelt. Nagy Zsigmond bérlőék mindent megtettek a gyár életben tartására, így új edényfestőket is alkalmaztak. A következő évben, 1904-ben a források szerint Apátfalva is beszüntette működését. Valamilyen élet mégis folyhatott a gyárban, mert 1904-ből három korsót ismerünk Kárpátaljáról (Kisdobrony, Szalóka, Tiszaágtelek)168 és egy példányt a Tiszáninneni Egyházkerület Zempléni Egyházmegyéből, Tárcáiról. 1905-ben újabb bérlőváltás következett be a gyár életébe. Az új bérlő Schöpflin Ar- mandné lett, akinek határozott szándéka volt az üzem felvirágoztatása. Ezért alkalmazta Beck Vilmos német származású gyárigazgatót, aki 1905-ben kérte a községben való letelepedését.169 Kárpátalján, az Ungi Egyházmegyében fekvő három gyülekezetben találunk ugyanabban az évben készített egy-egy korsót. A kisdobronyi, szalókai, tiszaágteleki gyülekezet őriz 1904-es évszámmal ellátott edényt. A három korsó formailag teljesen megegyezik, díszítésük első látásra igen hasonló a szokásos kalászos, szőlőfürtös koszorúmintával, amely csak kis részletekben tér el. További apró különbség a talpat, nyakat, szájat körülfogó vízszintes vonalak és csíkok eltérése. A korsók közül a kisdobronyi edény alján látható a jelzés, amely alapján az összes itt felsorolt darabot apátfalvi készítésűnek tartjuk. A bodrogszentesi gyülekezet két korsója eltérést mutat a megszokott díszítménytől. A koszorúminta nem a szokásos szőlőfürtös, kalászos, hanem külön-külön jelenítik meg az úrvacsora két összetevőjét, az egyik korsón szőlőfürtök, a másikon csak kalászok búzavirágokkal alkotják. Ajándékozóik feliratuk szerint feltehetően rokon, esetleg testvérpár lehetett, Miskolczy Endre és Miskolczy Dezső feleségével ajándékozta. Jelenleg nem ismerünk ilyen megoldást. Mindkét példány finom festésű, a sző168 P. Szalay Emőke 2005a. 148-150. 169 Csiffáry Gergely 1997. 31-32. 120
