P. Szalay Emőke: Iparművészeti emlékek a drávaszögi, vajdasági, muramelléki és felső-őrségi magyar református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 12. (Debrecen, 2007)

Horvátországi Magyar Református Egyház - A szlavóniai magyar gyülekezetek története - Úrasztali edények a Drávaszögben és a szlavóniai gyülekezetekben

A karancsi gyülekezet három ónkannát őriz. A legszebb darab kissé szűkülő testű, tagolt kiöntőcsőrrel ellátott edény, fedele vízszintes peremből kiindulva domborodó sávval emelkedik. Csőrének fedele háromszög alakú, a fedélhez téglalap alakú résszel kapcsolódik. Kisméretű, fedélen rögzített billentője középen gyöngysoros, két oldalt becsavarodó levelekkel. Testén vésett szimmetrikus díszítmény, tulipános ágak felett két, mellső lábával kardot tartó ágaskodó oroszlán, közöttük szerény koszorú, fölöt­te ötágú korona. A koszorú körbefogta térben örökítették meg a feliratot. Az oroszlá­nok alatt az évszám - 1738 -. A kanna jelzés nélküli, így készítési helyére vonatkozóan csupán feltevéseink lehetnek. Formailag különbözik bármely felvidéki ónműves köz­pont edényformáitól, de különbözik az erdélyi központok termékeitől is. Ugyanakkor a billentő formája általános, megtaláljuk minden felvidéki és erdélyi központ kanná­in. Ez mutatja, hogy tulajdonképpen mennyire elterjedtek voltak bizonyos nemzet­közinek tekinthető formai megoldások. A felfelé kissé szűkülő test a győri edények­re jellemző, ugyancsak itt láthatunk a karancsihoz hasonló viszonylag rövid fület.23 A felirat a kor helyesírásának megfelelő, bizonyos gyakorlatot eláruló munka (I. jegy­zék 23. 23. kép). A karancsiaV legnagyobb méretű kannája sima, perem nélküli talpú, kissé szűkülő testű, tagolt kiöntőcsőrrel ellátott. Vízszintes peremű fedele közepén domborodó, bil­lentője gyűrűs gömb, a fedélen rögzített. A füle ívesen hajló, a test derekáig ér. Díszíté­sét háromszor két vésett vonal alkotja. Jelzése nincs, így készítő helyét illetően megint bizonytalanságban vagyunk. A készítés idejének meghatározásában viszont segítsé­günkre van az 1817-es összeírás, amely szerint két egyforma cin kannája volt a gyü­lekezetnek, amelyek egyikén 1727-es felirat volt, míg a másikon semmi írás nincs.24 Úgy véljük, hogy ez a kanna azonos lehet a felirat nélkülivel, és így készítési idejének feltételezésekor ezt az évszámot vehetjük alapul. Készítési helyének feltételezéséhez a kissé szűkülő testre és a fedélen rögzített gyűrűs gömb billentőre hivatkozva felvetjük Győrt25 (I. jegyzék 26. 24. kép). A gyülekezet harmadik kannája kisebb az előző kettőnél. Kis gyűrűs talpa van, a teste hengeres. Kiöntőcsőre, bár tagolt, de nincs benne az a két bevágás, amely a má­sik kettőn megjelenik. Fedele az előzőkhöz hasonló formájú, de míg a kiöntőcsőr fe­désére szolgáló rész az előbbieken rányúlik a fedélre, ennél hiányzik azok nyúlványa. A billentő itt a fedélen rögzített, a félköríves fül a dereka alatt csatlakozik. Díszítése csupán két vonalpár. Fedelében feloldhatatlan jelzés. Ez a kanna is bizonyosan már 1817-ben a gyülekezet tulajdonában volt, ugyanis feljegyzik, hogy az előbbieknél ki­sebb kanna valami két itzés, írás nincs rajta. Formája alapján ez is bizonyosan a XVIII. század közepe táján készülhetett (I. jegyzék 27. 25. kép). 23 Weiner Mihályné 1965. 432 1-2 kép. 24 „A bizalom pecsété alatt” 2004. 26. 25 Lásd pl. Weiner Mihályné 1965. 432. 2. kép 21

Next

/
Thumbnails
Contents