P. Szalay Emőke: Iparművészeti emlékek a drávaszögi, vajdasági, muramelléki és felső-őrségi magyar református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 12. (Debrecen, 2007)
Horvátországi Magyar Református Egyház - A szlavóniai magyar gyülekezetek története - Úrasztali edények a Drávaszögben és a szlavóniai gyülekezetekben
XX. századi poharak A XX. század közepén készült a vörösmarti egyház egyik kehelypárja, amely 1946-os évszámmal ellátott. A karimás talp kúpos, majd gyűrűs szárban folytatódik, a kúppá domborúan ívelő oldalú, peremes szájú. A hagyományos kehelyformát mutató két edény arányai révén a funkciónak megfelelő, szerény sorozattermék (I. jegyzék 19—20. 19. kép). Utolsóként ugyancsak a vörösmarti gyülekezet másik pohárpárját mutatjuk be, amely azért különleges, mivel fából esztergálták. Faedények használata évszázadokon keresztül általánosan elterjedt volt, azonban a XIX. században felváltották más edények. Ezért különleges, hogy a XX. század közepén ebből az anyagból készítettek úrvacsora poharat. A korongos talpú, egyenes szárú, gömbölyded aljú kuppával ellátott tárgyak igyekeznek a kehelyformát követni. Ez mutatja, hogy a református hívek igénye és ízlése ragaszkodik a hagyományos formák főbb vonalaihoz2n(I. jegyzék 21—22. 20. kép). Úrasztali boroskannák Onkannák A Drávaszögben viszonylag sok ónedényt őriznek, elsősorban boroskannákat, közöttük találjuk a drávaszögi gyülekezetek legrégibb datált edényeit. A legkorábbi évszámmal ellátott a vörösmarti gyülekezet kannája, amely kis gyűrűs talpú, hengeres testű, rövid kiöntőcsőre tagolt. Fedele egyenes, közepén egy kis kiemelkedő korong. A kiöntőcsőrt háromszög alakú, alján lekerekített szélű rész fedi. Füle rövid, a billentő három gyöngysoros, a fedélen rögzített. Vésett felirata a fedél tetején megörökíti a gyülekezet nevét és az 1711 évszámot. Mivel nincs jelzése, így készítési helyét meghatározni nem tudjuk, azonban ösz- szevetve a később bemutatandó felsőőri edényekkel feltételezzük, hogy esetleg osztrák munka (I. jegyzék 23. 21. kép). Az 1817-es vizitációs jegyzőkönyv számos ónedényt sorol fel, kannából hármat, amelyek közül két példányon szerepel az idézett felirat, így nem tudjuk pontosan, hogy a jelenleg meglévő edény a feljegyzésben szereplő legnagyobb vagy a másodiknak nevezett kanna.20 21 Évszám szerint a sepsei gyülekezet kannája következik. Az előbb bemutatott vörösmarti kannához hasonló formájú gyűrűs talpával, hengeres testével, lapos, közepén kis domborulattal ellátott fedelével. Kiöntőcsőre hosszabb, karcolt felirata a kiöntőcsőr alatt található, jelzés nélküli. Az edényt említi az 1817-es összeírás22 (I. jegyzék 24. 22. kép). 20 P. Szalay Emőke 1999. 496-7. 21 „A bizalom pecsété alatt” 2004. 190. 22 „A bizalom pecsété alatt” 2004. 161. 20
