Horvátországi, Szlovéniai és Burgenlandi Református Egyház - Magyar Református Egyház Javainak Tára 8. (Debrecen, 2005)

Előszó

cezúrát jelent ez a korszak. A háborús idők elmúltak ugyan, sok esetben megindult a helyreállítás is, de a szétszóródott közösségeket már nem lehet egybegyűjteni. Az újjászervezés egyik szomorú horvátországi kísérőjelensége a fragmentálódás: a megmaradt gyülekezetek is több táborra szakadtak különböző kegyességi felfogások és szervezeti nézeteltérések okán.

A számbavett anyag hűen tükrözi e gyülekezetek sanyarú történeti sorsát: zömmel 18-19. századi és századfordulós tárgyakat vehettünk számba, korábbi régiségeket csak elvétve. Ilyen történelmi és szociológiai háttérrel nem is számíthatunk évszázadokon át fennmaradó, jelentős műkincs-állományra. Örvendetes viszont, hogy a pusztítások ellenére is jelentős iratanyagról adhatunk információt.

Burgenland egyeden református gyülekezete, a felsőőri, bízvást lehetne a megmaradás szimbóluma. A 17. századtól kezdve folyamatos és virágzó gyülekezeti élet folyt itt, s az ellenreformáció idején sem szűnt meg a református hitgyakorlat, sőt artikulá- ris helynek ismerték el. Trianon következtében vált ausztriai településsé, de mindmáig őrzi és továbbörökíti hagyományait.

Vállalkozásunk e kötet közradásával meghaladja feleútját: hátra van még Szlovákia — számottevő— anyagának publikálása. Csak remélhetjük, hogy nem kell újabb tíz évet várnunk a sorozat lezárásáig - a kitartó munkatársak szándékán nem múlik.

Berec^Agnes a% Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke

8