Horvátországi, Szlovéniai és Burgenlandi Református Egyház - Magyar Református Egyház Javainak Tára 8. (Debrecen, 2005)
A Horvátországi Református Egyház története
A horvátországi református egyház története A Dunameiléki Egyházkerület „bölcsője” A baranyai és szlavóniai magyar gyülekezetek a XVI—XVIII. században Horvátországban a 2001-es népszámláláskor 4056-an vallották magukat református vallásának. Döntő részük a régi Dél-Baranyában, a Duna, a Dráva és a horvát- magyar határ által közreölelt területen, amit Drávaszögnek vagy Baranyai háromszögnek hívunk, és Kelet-Szlavóniában él. Baranya és Szlavónia területén található református gyülekezetek közvetlenül a reformáció kezdete után keletkeztek. Sztárai Mihály 1544-ben érkezett Dél-Baranyába, a híres reformátor Isten igéjét mindenkinek a saját anyanyelvén hirdette. Egy 1551- ben írott levele szerint 120 gyülekezetét alapított a Dráva-vidéken. Laskón írta hitvitázó drámái egy részét, zsoltárfordításait, énekeit, s vallási históriáinak zömét. Munkálkodása nyomán sorra alakultak a protestáns gyülekezetek. A Balaton és a Száva között szuperintendenciát alapított, bizonyára ő volt ekkor a lutheránus püspök. A nagy tudású, egyes egyháztörténészek szerint Európában is elismert tudású Szegedi Kis István 1554-ben érkezett Laskóra, majd ő lett egész Baranya első református főszuperintendense. A protestáns egyházközségek 1566-ig a pécsi püspökség területén két kerületet képeztek, de beosztásuk ismereden. A két testvérkerület 1566 után egyesült, s Veresmarti Illés lett a szuperintendens. A szuperintendencia igen nagy területet foglalt magába: Pest, Pilis, Solt, Fehér, Tolna és Baranya vármegye gyülekezetei 1607-ig azonos közigazgatás alá tartoztak. 1576. augusztus 16-17-én Hercegszöllősön tartottak zsinatot. Az itt megalkotott kánonok nemcsak a baranyai, de a dunántúli református gyülekezetek életét is sokáig meghatározták. A kerület 1608 körül két részre szakadt. Az Alsó-Baranyai Szuperintendenciához (Dunán túl) tartozott a pozsegai, mohácsi, pécsi, szigetvári tractus. Az Alsó-Duna- Melléki Kerület (Dunán innen) pedig Pest, Pilis, Solt, Fehér, Tolna és Heves vármegyét foglalta magába. Az Alsó-Baranyai Egyházkerület 1714 körül beleolvadt az Alsó-Duna-Melléki Kerületbe. 9
