P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)

Összegzés

dött formáját követi. Kúpos talpa vastag szárban folytatódik, majd bővülő oldalú öblös részének széles, enyhén ívelő a szája, füle ugyancsak ívelt. A száron vésett lándzsalevél sor. Az edény egyedi munka lehet (108. sz. 108. kép).

Összegzés

A kisebb méretű keresztelőkannaként funkcionáló kannák esetében feltűnő, hogy szemben az úrasztali boroskannák között túlnyomó többségben lévő eperjesi és kannai termékekkel, jelenlegi ismereteink szerint a pozsonyi készíté- sűek többségben vannak. Úgy véljük, Németh Gábor említett véleményét fogadhatjuk el, aki szerint a XVIII. századra kialakult egy kisméretű kanna kifejezetten keresztelőkanna funkcióra, mi ezekben az edényekben gondoljuk megtalálni ezt a formát.

Az utolsó csoportot alkotó kis kancsók eredetileg a XVIII. század divatos asztali edényeként készültek. Bizonyára saját korukban adományozták a hívek keresztelőkancsóként az egyháznak.

64