P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)
Úrasztali boroskannák
megoldását, középen láthatjuk a bevágásokat. A fenekében lévő jelzés ugyanaz, férfi bunkóval és két zászlós bárány ovális keretben, itt viszont nem látszik a gyöngysor szegély. Ennek kapcsán felmerülhet, hogy ez a kanna esetleg más mester munkája (80. sz. 80. kép). Az edények alapján úgy tűnik, hogy ez a mester bizonyos hasonlóság ellenére nem követte pontosan a százados kassai formákat, aminek egyik oka lehetett, hogy, ha valóban ő a készítő, idegenből érkezett a városba. Másrészt felmerül, hogy az utóbbi edények kisebb méretűek, ez is oka lehet az eltérésnek.96 Debreceni edények A XVIII. század végén Debrecenben is működtek ónművesek, a következő két edényt jelenleg debreceninek véljük. A ktgyósi gyülekezet kannája kis méretű, gyűrűs talpa homorúan ível, teste hengeres, fedele erősen tagolt. Billentője a kassaiak által kedvelt levél. Teste dísztelen. Jelzése zászlót tartó bárány, amely azonban abban különbözik az eperjesiek által használt bárány jelzéstől, hogy hátranéz. Másik jegye feloldhatatlan. Mivel a hátraforduló bárányt ábrázoló jegyet eddig debreceniként ismertük, felvetjük a debreceni készítés lehetőségét97 (81. sz. 81. kép). Felvetjük a debreceni készítés lehetőségét a mezővári gyülekezet 2. számú kannája esetében, amelyre egyébként a feliratából következtetünk, mivel a belsejében lévő jelzés megfejthetetlen. A hordóalakú edény különbözik a hagyományos kassai, eperjesi edényektől. Kiöntőcsőre, fedele, billentője emlékeztet a kassaiakra. Feliratában szereplő 1777-es évszám alapján, amennyiben ezt készítési időpontként elfogadjuk, és ugyanezt tesszük a hely megjelöléssel is, miszerint a készíttetők debreceni lakosok, a városban két kannagyártó személye is felvethető, mint készítő. A XVIII. század végén a készítés megjelölt idejében mind Fazekas János, mind Nigriny János a városban működött.98 Mivel még egyiknek sem ismerjük azonosított munkáját, így nem tudjuk, melyikük lehetett a mester (82. sz. 82. kép). XIX. századi ónedények Ismeretlen készítésű helyű kannák Az ónedények a XVIII. század végén fokozatosan kiszorultak a használatból. Ez a művesség hanyatlásához vezetett, ami megmutatkozik az edények színvonalá96 Lásd Toranova, Éva 1980. 121. 97 Debrecennek volt kapcsolata Kassával, a XVIII. század végén onnan jött Debrecenbe Nigriny János, majd Weber Gáspár. Weiner Mihályné 1975. 338-339. 98 Weiner Mihályné 1975. 337-38. 55
