P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)
Úrasztali boroskannák
Az évszám mellett szerencsére a tivadarfalvi kanna jelzéssel ellátott, amely az ismert városjegy alapján kétségtelen kassai eredetét bizonyítja. A másik jelzés zászlót tartó állat, amelynek hosszú nyaka és lába, karcsú teste van. Az ovális gyöngysoros keretbe foglalt jelzések eddig ismeretlenek.93 Ezek a kannák egyelőre ismeretlen mester munkáiként valószínűleg a XVIII. század utolsó évtizedében készültek. Egyszerűségük ellenére érzékeltetik, hogy a több évszázados kassai ónedény gyártás ekkor még a korábbi magas színvonalon állította elő termékeit. Gáspár Johann Weberfeltételezett munkái Az előbbi kannákon együtt látható kassai városjegy és zászlós bárányt ábrázoló jegy alapján soroljuk ide a következő edényeket. A sárosorosf gyülekezet kannájának formája a klasszikus arányokhoz képest megváltozott. Hiányos, talpán láthatók az eredeti lábak nyomai, amelyek még keskenyebbé tehették az edény formáját. Kiöntőcsőre is rövidebb, mint az általános méret. Fedele kevésbé tagolt, viszont domborúbb. Egyedüli díszítését a bordagyűrűket közrefogó beütött sávok alkotják. Az edény belsejében vannak a jegyek, egy bunkós férfialak, ezt a jegyet kassai mesterek már a XVII. században használták.94 Itt a férfialak ovális gyöngysoros keretbe foglalt, feje mellett esetleg G betűvel. A másik jegy mellső lábával zászlót tartó bárány, az előbbi jegyhez hasonló. Egyik jegy sem volt eddig ismert (78. sz. 78. kép). Bizonyosan kassaiak a következő kisebb méretű kannák, amelyek kis talpa kissé domborodik, kis kiöntőcsőrrel ellátottak. A rafajnaujfalui edény talpa kissé homorúan kihajló, teste enyhén szűkül, fedele domború, billentője gyöngysoros. Kiöntőcsőrének jellegzetessége, hogy csupán ívelt, de nem tagolt. Testén kétszer két vésett körvonal. Jegye megegyezik az előbbivel, a zászlós bárány gyöngysoros keretben kétszer beütve, a másik a bunkós férfi, akinek a feje melletti betűk közül a második W jobban kivehető. A sárosoroszi kanna hasonló jegyén G betű olvasható, így felvetjük, hogy mindkét esetben a Kassán, majd Debrecenben működő Gáspár Johann Weber a lehetséges készítő mester95 (79. sz. 79. kép). A forgolányi 2. kannának kis domború, peremes szélű talpa van, díszítése ugyancsak a kettős vonal. Ennek kiöntőcsöre még őrzi a korábbiak tagolt 93 Érdekességként megemlítjük, hogy ilyen bal mellső lábával zászlót tartó bárány látható a békés megyei szeghalmi gyülekezet egyik kannáján. Az edény felirata 1771, ez azt erősíti, hogy a XVIII. század végén válhatott esedeg jeggyé ez az ábrázolás. Az edény ismertetése P. Szalay Emőke 1985., majd Uő. 1998. 94 Lásd pl. az előbbi Joachim Hartman mester jegyét. 93 Weiner Mihályné 1975. 338., Toranova, Éva 1980. 121. 54
