P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)
Úrasztali boroskannák
Feltehetően eperjesi kanna A következő kanna készítési helyének keresésekor csupán feltételezésekbe bocsátkozhatunk, mivel semmilyen jelzés nincs rajta. Viszont olyan jellegzetességek figyelhetők meg rajta, amelyek alapján, más kizáró jegyek hiányában, jelenleg eperjesi készítésűnek véljük. A mezővári gyülekezet 1. sérült kannája felfelé kissé szűkülő testű, gyűrűs szélű talpa homorúan hajlik a testhez, amelyet két domború gyűrű díszít. A paláston csupán vésett vonalakat láthatunk. Ezeket a jegyeket eperjesi edényeken láthattuk, ezért a formai sajátosságok alapján feltételezzük esedeges itteni készítését. Fenntartásaink vannak a kannán látható felirattal, amely egyszerű koszorúba fogott 1619 é.s KM. Ezt az évszámot jelenlegi ismereteink alapján korainak véljük ehhez a formához viszonyítva, mivel ebből az időből inkább szűkülő testű kannákat ismerünk, a mezővári kanna teste viszont hengeres. Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy a Lang Paulus jelzett balazséri kis kannája hengeres testű volt. Ez talán megengedi, hogy az előbb mondottakkal szemben úgy gondoljuk, hogy a XVII. századi edényekhez tartozhat, amit talpának kialakítása enged feltételezni (50. sz. 50. kép). XVIII. századi eperjesi kannák CK mester munkái Az 1700-as években Eperjesen működő kannagyártók közül csupán egynek, a csak névbetűivel megnevezett CK mesternek ismertetjük két edényét. Eperjesinek véljük az ungtamóá gyülekezet /. kannáját. A hengeres testen alul megjelenő bordagyűrű, a test és a talp találkozásánál lévő vésett felületű sávok, a fedél többszörös tagolása az eperjesi alapformát mutatja. A sávok mellett egyeden díszként a feliratot fedezhetjük fel, amelynek eddig nem látható elhelyezése mutat újdonságot. A kanna palástjának közepén találjuk lefelé keskenyedő pajzs alakban elrendezve a feliratot, amelynek címerszerű megjelenését kihangsúlyozza a felül megrajzolt korona. Bár jelzés nélküli, a következő minaji edényhez való nagyfokú hasonlósága miatt egyelőre eperjesinek tartjuk (51. sz. 51. kép). Formailag megegyezik az előbbivel a minaji gyülekezet kannája. Az edény billentője leveles, gyöngysoros. Palástjának tagolását a talpa felett elhelyezett többszörös gyűrű adja, domború talpának ugyancsak sajátossága a vízszintes perem, ugyanez a megoldás jellemezte az előbbi ungtarnóci kannát is. Ennek a kannának is csupán felirat a dísze, amelyben az egyes sorok elhelyezése az ungtarnóci kannán látható megoldáshoz hasonló, itt is lefelé egyre kisebbedő sorok alkotják, de már keretbe foglalta a készítő. 44
