P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)

Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben

Onedények

a kárpátaljai református gyülekezetekben

A kutatás forrásai

Az általunk vizsgált terület legnagyobb része az elmúlt évszázadok során a Tiszántúli Református Egyházkerülethez tartozott. A magyar református egyházban ez a legjelentősebb egyházkerület, mai napig itt él a reformátusok döntő többsége.

A mai Kárpátaljai Református Egyház az egykori egyházkerületből kiszakadva több történeti vármegye kisebb-nagyobb részét magába foglalva alakult ki. Eredetileg ide tartozott Bereg megye, amelynek jelenleg kis része tartozik Magyarországhoz, településeinek túlnyomó többsége Kárpátalján található. A történeti S gat már megyéből és Szabolcsból ugyancsak esik néhány gyülekezet a Kárpátaljai Református Egyházhoz. Ugocsa megye teljes egészében beletartozik, illetve Máramaros megyéből egy kis terület kapcsolódik ide. A Tiszántúli Egyházkerület gyülekezetei mellett a határok kialakulása révén a Tiszáninneni Egyházkerület egykori Ungi egyházmegyéjéből is esnek ide falvak. Napjainkban három, a Máramaros-Ugocsai, Beregi és Ungi egyházmegye és 107 gyülekezet alkotja az egyházi szervezetet.

A református egyházban található ónedény állomány feldolgozásában írásos feljegyzésekre is támaszkodhatunk. Először is azt állapíthatjuk meg, hogy az ónedények gyülekezetekbe kerüléséről legritkább esetben rendelkezünk írásos adatokkal. Tudniillik ezek korábban kerültek a klenódiumok közé, mint ahogyan általában fennmaradtak az egyházi feljegyzések, amelyek a XVIII. század második felétől válnak gyakoribbá.

A gyülekezetek életére vonatkozóan az egyház előírásai szerint az elmúlt századokban végzett vigitádós össgeírások az egyik legfontosabb írásos emlékanyag.

A Tiszántúli Egyházkerület először 1763-ban, majd 1808—9-ben rendelt el egyházlátogatást. A vizitáció pontos előírások alapján történt, amelyben a vizi- tálók több előírt szempont mellett az egyház ingóságait is feljegyezték, ebbe belefoglaltattak a tyA templomhog tartogó edények " is.

17