Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)

P. Szalay Emőke: Ötvösművek és fémedények a kárpátaljai református egyházban - I. Kelyhek, poharak

Ezek igen távol állnak a debreceni ötvösök által annyira kedvelt és gyakran alkalmazottaktól. A vésett díszítéssel szemben jóval ügyetlenebbnek tűnnek Még inkább ez mondható a vésett feliratról, amelyben sok a helyesírási hiba, sőt a György név Gjirg írása arra enged következtetni, hogy talán nem tudott magyarul a vésnök. A szöveg elhelyezése pedig végképp azt mutatja, hogy igen járatlan kéz munkája, aki később véste rá a szöveget. Jelenleg nem tudjuk besorolni az ismert ötvöscéhek munkái közé sem. (I. 41., 63-64. kép)

Az előbbiekkel szemben a nagybégányi gyülekezet talpas poharának alacsonyabb talpa teljesen hengerszerű, ezért a pohár zömökebbnek tűnik. A kevésbé kecses formán ugyanakkor a díszítmény igényes, gyakorlott kéz műve. A talp szélét, a sima gyűrű két oldalát lépcsőminta szegélyezi, a szájperemen pedig az ismert liliomos lambrekin látható. Ez a pohár mindenképpen nagy gyakorlattal rendelkező mester keze alól kerülhetett ki.93 (I. 42., 65-66. kép)

Utolsóként szólunk a bulcsúi gyülekezet kis talpas poharáról. A karcsúbb formát követő hullámszalagos gyűrűvel ellátott pohár tökéletes mesterségbeli tudást árul el. Egész felületét domborított díszítés borítja, amely gyűrűvel összefogott, szalagos, leveles, virágos. Egyéninek tűnik, hogy az ismert szalagmotívum nem a szokásos széles, dús formát mutatja, hanem szembetűnően keskeny. Bár alján vésett P I jegy látható, ismeretlen az ötvösjegyek között, így jelenleg nem tudjuk besorolni. (I. 43., 67-68. kép)

XVIII. század úrasztali kelyhek

A XVII. század gazdagságával szemben a XVIII. század szegénységével tűnik ki. Ennek bizonyára a XVIII. századi ellenreformáció lehet az egyik oka. Ugyanakkor viszont figyelemre méltó, hogy ónedényekkel éppen ebben a században találkozunk nagy mennyiségben. Ezért tehát arra gondolhatunk, hogy valószínűleg úrasztali poharakra nem volt szükség a gyülekezetekben, mert ekkor már rendelkeztek a szükséges klenódiumokkal.

Az egész Kárpátalján két barokk kelyhet találtunk. Mindkettő aranyozott vörösréz. A korábbi a mezővári gyülekezet pohara, amely a rokokó stílus jellegzetességeit hordozza magán. A domború tagolt talp szélétől kiindulva a szár lezáró gyűrűjéig csavarodó domború bordák futnak, közöttük aszimmetrikus kagylók és ágak. A nódusz is aszimmetrikus. A sima vonalú kúppá kagylós díszítésű kuppakosárban ül. Nem nemesfém anyaga ellenére a kor stílusát híven tükröző munka, amelynek készítési helyét illetően semmilye útbaigazító adattal nem rendelkezünk.94 E gyülekezetben az új stílusú edény beszerzésének feltehetően az volt az oka, hogy 1717-es betöréskor a krimi tatárok templomi edé1646-ban Mező Gáspár itt birtokos, még 1656-ban is említik mint itteni birtokost. Lehoczky Tivadar 1996. 446.

94 A rimaszombati ötvösök is készítettek rokokó díszítésű kelyheket pl. Alexy Károlyé, Toranova, Éva 1983. 123. tárgy.

36