Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
Nagy Varga Vera: Fatárgyak és egyéb úrasztali eszközök a kárpátaljai református gyülekezetekben - Fatáblák és ütempálca
XVI-XVIL század A XVI-XVII. századi szóhasználatban még „Koporsofelet való írás" és „koporsói vers" az epitáfium, amelynek jelentése fokozatosan átalakult. A versben vagy prózában írott klasszikus sírfeliratokra utal az eredeti jelentéstartalom. A reformáció előtti időszakból fennmaradt epitáfiumok többsége bronzplaketten őrződött meg. Van adatunk egy korai tárgyi emlékről: Nyírbéltek elhagyott templomán volt egy 1597-ben készült epitáfium.254 A yásárosnaményi templomban 1620- ból való Lónyay Zsuzsanna epitáfiuma: mélyített márványlapon latin betűs felirattal: „HOCOPVS FECITFIERII GENEROSVS DOMINUS LADISLAVS BECHKI DE SZANTHO PROPTER AMOREM ET PER PATVAM MEMORI-. AM VYORI SVA CARISIMA ANNO DOMINI MCCCCCCXX."255 A timpanonban az „Epitaphium" felirattal ellátott, magyar nyelvű sírverse nemes Recski István halálára készült, 1742-ben.256 Dobrai István református lelkész magyar nyelvű epitáfiuma 1767-ben készült.2571677-ben Fancsikai Mihály sírja felett Tiszadobon (Szabolcs m.) helyeztek el magyar nyelvű epitáfiumot.258 A feliratot tartalmazó, három oldalról keretezett falapot felül háromszög alakú, profilált lécekkel védett rész zárja. A falapokra merőlegesen rögzített, díszített fa részek szerepe az időjárás viszontagságainak kitett tárgy védelmét szolgálták. Az előbb ismertetett tárgyakat a temetésen a halotti menet élén vitték ki a temetőbe, majd a temetés után az elhunyt fejfájára erősítették. Egy református kézirat díszített lapján (1718) debreceni diák temetését ábrázoló képen a koporsó előtt haladó diák epitáfiumot visz.259 II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1621-1660) halottas zászlaja másfél századig a sárospataki református templom karzatán függött.260 A XVII. századi szokás szerint a fekete színű halotti zászlót a temetési ceremónia végén összerontva a sírba dobták és nem őrizték meg.261 XVIII. század A vajai református templomban 1719-ből fennmaradt egy latin nyelvű epitáfium. Porcsalmán a templom falán fekete fatáblán fehér betűs felirattal Vi254 Genthon 1.1951. 392. 255 Entz G. 1987. II. 422. 256 Balassa I. 1989. 55. oldalon 50. sz. ábra 2rv Balassa I. 1989. 59. oldalon 51. sz. ábra 258 Balassa I. 1989. 55. oldalon 49. ábra (a Debreceni Református Kollégium Múzeuma gyűjteményében) 239 Balassa I. 1989. 54. oldalon 48. sz. ábra 260 Katalógus 1934. 25. Vörös selymen arany- és fekete színű díszítményekkel és hosszú latin feliratokkal. 261 Szabó P. 1989.117. 268
