Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
Nagy Varga Vera: Fatárgyak és egyéb úrasztali eszközök a kárpátaljai református gyülekezetekben - Fatáblák és ütempálca
Tárgyjegyzék 1. Ülőpad Técső Máram-Ugocsa 2. Szék Técső Máram-Ugocsa Fatáblák és ütempálca Epitáfium Tágabb értelmezésben az epitáfium az elhunyt emlékére a templomban felállított feliratos képzőművészeti alkotás, gyakran dombormű. A gyűjtőfogalom magában foglalja az epitáfiumcímereket is. Az epitáfiumok szélesebb körű elterjedése a XVI-XVII. században jellemző Magyarországon, elsősorban Erdélyben és a Felvidéken. A katolikus epi- táfiumokon az elhunyt családjának ábrázolása, vagy a lélek túlvilági sorsához kapcsolódó jelenetek szerepelnek. Gyakran hosszú sírfeliratok, sírversek örökítik meg a halottak emlékét. A XVII. századi gyászszertartásokban fontos szerepe volt az epitáfiumcímernek (halotti címernek). Az epitáfium funkciója nemcsak az elhunyt emlékének megőrzése, hanem feltételezett üdvözülésének hirdetése is volt. A gyászmenetben a díszfegyverekhez kapcsolódott az epitáfiumcímer felvonultatása, a temetkezési helyül szolgáló templomban a szentély falára függesztették - díszfegyverekkel övezve252 - és az elhunyt templomi ülőhelyének közelében helyezték el. A csetneki evangélikus templomban Bakos Gábor 1666-os epitáfiumcímere alatt láthatók az elhunyt fegyverei. Azokban az esetekben amikor a temetés idejére még nem készült el az epitáfium, a díszfegyvereket is a sírba temették. Ebben a szertartásrendben az epitáfium az elhunyt és családja földi dicsőségéről tanúskodott.253 Nemcsak a katolikus, hanem a református templomok külső és belső falfelületén is helyeztek el epitáfiumokat, függetlenül a temetkezés helyétől. A református templom vörös márvány epitáfiumán egyúttal díszítő elemként is szolgált a családi címer. A fából készült epitáfium a fatábla díszes kontúrjával vagy áttört, csipkés keretével valamint a szöveget keretező festett díszítményeivel kelti fel a figyelmet. Néhány különböző időpontban készült epitáfiumról szóló adat érzékelteti az epitáfiumok elhelyezésének többféle lehetőségét, amikor díszítő elem funkciójában is megjelentek a belső vagy külső térben. A díszítmény a szövegre, a versbe foglalt élettörténetre irányítja a szemlélő figyelmét. 252 Szabó P. 1989. 98-99. és 16. sz. kép. 253 Szabó P. 1989. 92-93., 118. A 17. sz. kép Esterházy László epitáfiumcímere 267
