Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)

P. Szalay Emőke: Ötvösművek és fémedények a kárpátaljai református egyházban - I. Kelyhek, poharak

tatott, régi talpas ezüst ostyatartó (ciborium)/ melynek fogójánál a tizenkét apostol párosával, tiszta aranyból öntve volt hat fülkeszerű üregbe helyezve, melyek azonban most már hiányoznak/' Mi úgy véljük, ennek magyarázatát az előbbiekben elmondottak adják, azaz tudatosan távolították el az apostolokat ábrázoló szobrocskákat, így tették alkalmassá az edényt a református úrvacsora kiszolgáltatására. A visszafogottságában is szép kehely készítési ideje a nódusz kialakítása alapján a XV. század első felére tehető.5 6 7 8

Ugyancsak a gótika virágkorából származik a técsői gyülekezet aranyozott réz kelyhe, amely jóval egyszerűbb. A karéjos talpon az áttört sávot függőleges recézés helyettesíti. A nódusz lapított gömb, amelyet függőleges bordák tagolnak. Hat kerek ékkőfoglalata vízszintes vájatokkal kiemelt sávra helyezett. A széles, alacsony kúppá sima, felül liliomos pártázatú kup- pakosárban ül. A jelzés nélküli mű szolid, különösebb művészi igény nélküli. Feltételezhetően a XV. század második felében készült, katolikus kegytárgy lehetett. További felhasználását az tehette lehetővé, hogy vallási ábrázolás nem volt rajta/ (I. 2., 3. kép)

A fertősalmási gyülekezet ezüst kelyhe újból az igényesebb munkák közé sorolható. Hatkaréjos talpa függőleges sávjában ívsor díszlik. A talp felső részén a szárra felnyúlva jellegzetes szeszélyesen csavarodó, egymáson áthajtó gótikus levelek és ferdén rácsozott bimbók emelkednek ki az alapból. A nódusz már nem egyszerű lapított gömb, hanem kidomborodó csepp alakú elemek és bordák tagolják. Hat sarkára állított négyzet emelkedik ki a felületből, bennük négyszirmú stilizált virág. A teljesen sima, dísztelen kúppá alakja már némi változást mutat, kevésbé öblös, így a kehely nyújtottabb vonalú, karcsúbb. (I. 3., 4. kép) Feltehetően a XV. század második felében készült. Készítési helyére vonatkozóan semmit nem tudunk/

XVI-XVII. század

Nagybányai ötvösség

Nagybánya városában már a XV. században bizonyára működtek ötvösök. Ennek magyarázata, hogy bányatelepülésként arany és ezüst bányái miatt a XV. század kezdetétől itt működő pénzverde a pénzverés fontos központja volt, és ehhez szorosan kapcsolódott az ötvösség. Magáról a nagybányai

5 Lehoczky tévesen határozta meg, ugyanis egyértelműen kehely, ehhez hasonló Mihalik József 1900.102.

6 Hasonló megoldás pl. Dávid Katalin 1981. 48. kép, Kőszegről, illetve Kassáról Toranova, Éva 1983. 55., 77. és 85. számú kehely.

7 Első közlésük Mihalik József 1893. a. 330.

8 Hasonló nódusz pl. Dávid Katalin 1981. 46. kép, Győr, illetve Takács Béla 1988. 3-4. 6. kép Hajdubagos, Kölese, Tornyospálca.

13