Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
P. Szalay Emőke: Ötvösművek és fémedények a kárpátaljai református egyházban - III. Úrasztali boroskannák
79. Kenyérosztó tálak Szűrte Fém. Nagyobb és kisebb méretű, azonos alakú, egyenes öblű, domború peremű Díszítés: maratott, gilusált. A nagyobb levélmintás. Készült: XX. század Átm: 24,6 cm. illetve 21,4 cm. Negatívszám: 3574 80. Kenyérosztó tányér Visk Ezüst, aranyozva, díszítés nélkül. Sima egyenes peremű, lapos öblű. Jelzés nélkül. Készült: XX. század Átm.: 21 cm. Negatívszám: 478 81. Kenyérosztó tányér - patena - Visk Ezüst, aranyozva. Sima széles pereme egyenes, öble sekély. Jelzés nélkül. Készült: XX. század Átm.: 14,2 cm. Negatívszám: 480 III. Úrasztali boroskannák A református egyházban az úrasztali borospoharak mellett nagyobb méretű boroskannák is tartoznak az úrasztali felszerelési tárgyak közé. Ezek az edények évszázadokon át leginkább ónból készültek, más anyagúak - ezüst, kerámia, réz - jóval kisebb számban fordultak elő. XVII. század A XVII. századból egyetlen ezüst kanna ismeretes Kárpátalján, melyet a munkácsi gyülekezet 1655-ben csináltatott. A kanna bár már reneszánsz forma, őriz bizonyos gótikus jegyet, mint a talp kissé domború sávját felül és a szájat alul szegélyező liliomos öntött szegély. A kanna felületét teljesen beborítja a domborított díszítés, amely a talpon és a fedélen S indákból, a testen összefogott szalagokból, közöttük egy-egy nagy levelekből tulipánszerűvé alakított motívumból áll, amely a manierizmus jelenlétét mutatja. Felirata szerint a XVII. század közpén készült kanna ötvösét jelenleg meghatározni nem tudjuk.0 (III. 1., 1. kép) 109 109 1655-ös évszáma jelenthet kiindulási alapot. Ekkor a munkácsi uradalom és a vár még Lorántffy Zsuzsanna birtokában volt. Ezüst kanna igen ritka a református templomokban, ezért felvetjük, hogy esetleg a fejedelemasszony ajándéka lehet ez a kanna. 117
