Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-03-22 / 6. szám
í 1A11 ^ 3 R iT p * J .J i /ALLASOKTATAS KERDESEHEZ Lf I A po,,. ázak közvélemé. igyar közéletnek időszerűen vita- a vallásoktatás. :ok koalíciós válsága megoldásának egyik elfogadott programm.ia a fakultatív vallásoktatás bevezetése. Ez azt jelenti, hogy az állami törvények mem teszik kötelezővé a gyermekek vallásoktatását. Az iskolákban, még a nem egyházi iskolákban is megmarad a vallásoktatás lehetősége, de csak azok részesülnek benne, akiknek szülői, vagy b;zonyos korhatáron túl saját maguk kívánják ezt. A kérdés felett folyik a vita. Természetesen az egyházak védeni és menteni próbálnak mindent, amit lehet. Nem akarok a vitákba belefolyni, csak inkább széljegyzetként kívánok néhány dolgot elmondani. 1. A legelső, amit írnom kell, hogy a református keresztyénség mindig legmesszebbmenően a lelkiismereti szabadság híve volt. Semilyen területien sem ismert el_ kényszert és maga sem kíván kényszert alkalmazni semilyen vonalon. A kényszert, főként a vallási kényszert még a maga javára, sem tudja helyeselni. 2. Meg kell jegyeznem, hogy az államilag kötelezett vallások+á- tás egészen különleges, sőt »kiváltságosán magyar« dolog. A nagy nyugati protestáns államokban sehol sincs kötelező vallásoktatás. Sőt nem , egy helyen az iskolákban nem is folyik val- lástanítás. 3. A vallásoktatás tulajdonképpen családi és gyülekezeti ügy, nem pedig állami ügy. Megoldása kizárólag a gyülekezet és a család összhiangzatos együttműködése útján lehetséges. Ahol a család akarja a vallá-soktatást és vállalkozik a keresztségi fogadalom becsületes betöltésére, ott a fakultatív valá-soktatás bevezetése nem okoz semmiféle veszedelmet; sőt alkalommá lesz az' egyház öntudatos tagjainak a vallástevésre. Ez is hozzá fog tartozni az ©gyháztagság egyik ismérvéhez- A vallásoktatás célja lényegében az, hogy a gyermekeket hozzásegítse az önálló egyháztaggá léteihez, megad1 ja nekik azokat az ismereti, érzelmi és közösségi segítségekéit, melynek segítségével annakidején vallást tehetnek Isten és a gyülekezel színe előtt a Szentháromság Istenbe vetett hitükről. Ez pedig 1 lényege szerint missziói tevékenység. 4. Még egy dologról kellene nagyon komolyan beszélni. Azokról a mulasztásokról és bűnökről, melyek az egyházakat terhelik mind a vallásoktatás kérdéseinek és ügyének mostohán kezelése és rosszul végzése következtében, mind iaz egvháztagság kérdésének nem bibliai alapon való tisztázása miatt. Komoly, alapos, tételeiben is átlátott bűnbánatra való felhívást értek ki a vallás- oktatás problémájának felvetéséből is. Isten olyan gazda, aki nemcsak várja a gyümölcsöt, nemcsak igényli a sok gyümölcsöt, hanem azt egyszer valamilyen formában bekéri. Jézus a terméketlen fügefát megátkozza: Gyümölcs te- rajtad ezután soha örökké ne teremjen; bele is szárad ebbe az »igazságos« ítéletbe! Vájjon nőm lenne-e igen (komoly szükségünk arra, hoigy ebből a szempontból is megvizsgáljuk Isten színe előtt és az Ő mértékévéi egész vall ás oktatási ügyünket. Vájjon nem Isten tart-e felettünk ítéletet'?!... Ha megoldóit lenne az egyháztagság kérdése, kéllene-e szoronganunk és félnünk? ! Vájjon megvédhetünk-e olyan dolgokat, amiket Isten vesz el tőlünk? Vájjon a gyülekezeteknek nem befelé kellene-e megkarcolni a harcot az egyháztagság kérdésének bibliai megoldásáért és a gyülekezeti élet elosalliádiasítá- sáért? Tudom, hogy sorolható fel egy sereg meggondolkoztató, elfogadásra méltó érv a »kötelező vallásoktatás« mellett és védelmében. Tessék fel is sorolni mindent, csak egyre kellene nagyon, de nagyon vigyázni: az Isten dicsőségére. Az Isten egyháza érdekét és a tiszta bibliai szempontot semmivel össze ne keverjük. Magyar Tamás EGYSZERŰSÍTSÜNK Sose felejtem e] azt a tanítást, amit az érettségin kaptam, Most már tudom, hogy Istent® kaptam. A m a téma tikatétel can rő! van szó. Két tételt kaptam. Az első egy elméleti kérdés, a második egy számtanpélda volt. Nem számítottam valami jó tanulónak, de számtanból jeles diák voltam. Szerettem a számtant. Az elméEpti téltelt szépen elmondtam. i>A szükséges és elegendő fel étel« matematikai tógáiméról kellet* felelnem. Azután jött a példa. Amikor a cédulán kezembe nyomták, ügyet sem vetettem rá. »Fog az menni« — gondoltam amúgy diákosan. Nem igen szoktam akkoriban, zavarba jönni holmi inei-finci számtanpéldák miatt. Lássuk a gyakorlatot. Szóval, jött a példa. Az elmélet ment, mint a parancsolat, Lássuk a gyakorlatot. Szépen felírtam a táblára. Egy irgalmatlan hosszú és bonyolult egyenlet megoldása lett volna a feladatom. Az írással nem volt semmi baj. Baj később lett. Amikor neki kellett látnom. Nagy önbizalommal elkezdtem csi- verni-csavarni az egyenletet. Zérusra redukáltam: nem volt jó! A jobboldalt átvittem a baloldalra, a baloldalt a jobboldalra: nem volt jó! Pillanatok alatt rájöttem, hogy ilyen kemény ellenfelem egyenlegben még nem volt. Egy-két tanárt, aki konyitott valamit a ma tézishez, szintén elkapott az izgalom. Feszülten nézték: műit kezd ezzel a sevége-sehossza egyenlettel a »jó matematikus«. Már-már ott tartottam, hogy megadom magam: nem tudom. Nem tudom és nem tudom, akármilyen nagy szégyenem lesz ez nekem, meg tanáromnak is. De azután mégsem hagytam abba. Letöröltem a táblát, újból felírtam a fe’ada'ot és firkálás helyett gondolkodni kezdtem: mi a titka ennek a számtani csodabogárnak. Tűnődve néztem a tábíányi hosszú példát. Valami belém derengett: ez túl bonyolult így. Egyszerűsíteni kell. Még egy picit gondolkodtam és nagy derültség közepette, mint egy kölyök, felvisítottam és homlokomra ütöttem: hogy én ezt nem vettem észre! Még ma is tudóim: négyzetgyöké = négyzetmínuszbé = négyzet per x-szel kellett végigosztaui az egyenletet és azután olyan egyszerű "lett az egész, mint egy pofon. Sok figyelemelterelő zavartkel'ő részlet kiesett az egyenletből és világosan elém bukott egy egyszerű 2 ismer© ti enű elsőfokú egyenlet, , aminek a megoldása már igazán nemi okozott nehézséget. Túl bonyolult az élet. A ma emberének és közösségeinek élete is ilyen összegubancolódott, látszólag sokismeretlenü egyenlet. Tele van me’lékkér elésekkel, zavartkeltő szempontokkal. A megoldás akadálya az, hogy nem látjuk meg az alapproblémát. Osztunk-szorzunk vak buzgósággal, csoportosítjuk a jobboldalt a baloldalra és viszont, redukálunk és próbálgatjuk a feladott 7 MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS
