Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)

1947-03-22 / 6. szám

leckét eddigi ismereteink alapján megoldani. É9 nem megy! Sajnos, sokan még nem tudják, hogy nem megy. Még számolnak, spekulálnak és azt hiszik, hogy jó vége lesz az igyekezetnek. Én lie csak akkor tudtam meg, hogy az én számtanpéldám így meg­oldhatatlan, amikor már mindent m egpróhál tam. Vannak emberek, akik azt Vélik, hogy az ismeretlenek tologatása előbbre viszi a feladatok megoldását. Könyékig Vajkéinak az életben és mivel még nem próbáltak meg min­den megpróbálhatót, azt hiszik, hogy lesz belőle valami. Az élet (egyénit és közösségi) ab­ban a beállításban és azok szerint a szempontok szerint, ahogy előttünk áll, teljességgel megoldhatatlan. Más bőrére. Ám próbálkozzanak a próbálkozni szeretők. A magúk életét osnrjék- csavarják régi ismereteik alapján. De az én életem és a mi életünk megoldási kísérleteit hagyják abba. Mi nagyon örülünk, hogy ezidősze- rint nincs te módjukban ténylegesen belenyúlni a mi életünkbe. Ne döntsön senki se rólunk nélkü­lünk, ne vezessenek újból neki a fal­nak, mint ahogy azt egyszer már megtették. Ha már a baloldalt egyszer áthoz­tuk a jobboldalra és semmit sem ol­dottunk meg, mi a csodát vergőd­nénk mégegyszer vele! Ha az irre­dentát, az ezeréves jogok hangozta­tását. nár teljes csőddel kiaknáztuk, miért próbálkozunk vele úgy, mint­ha most találtuk volna meg a böl­csek kövét! Amt nem megy, az nem megy. De ami már egyszer nem ment, az még- inkább nem megy. A számtani egyenlet élettelen, neki nem fáj semmi sem. Akárhogy gyömöszöli is a rossz diák: kibírja. De az étet az nagyon táj, nem gyom. rozható a végtelenségig. Ne nyúlkál- janak megint felénk maszatos kezű bukott diákok. (Hogy kik ezek a bu­kott. diákok, arról majd legközelebb szeretnék szólni.) Egyszerűsítsünk. A problémákat egyszerűsíteni kell! Nem abban az összetételben, felállí­tásban kell megoldani, mint ahogy ma fülbesúgják. A mi számunkra ■•«rak akkor old­ható meg minden probléma, ha bib­liai problémává egyszerűsítjük. Nagyon-nagyon fáj, ha hivő embe­rek sem engedik a problémákat bib­liaiakká egyszerűsödni. Mi az emberi (egyéni és közösségi) élet bibliai problémája! Az Istennel való közös, ség! Ha minden kérdésünket erre egy­szerűsítjük, akkor elénk derül egy egyismeretlenű egyenlet, amiben azonban nem az Isten az ismeretlen, hanem én és mi. Az Isten nem ismeretlen, mert Ö mindent, eleget mondott magáról. Ö Igazság és Szeretet. 8 Végeredményben: vady tllenség, vagy Barát. Az ismeretlen ebben az egyenlet­ben az ember. Az ember pedig a bűnbánatban ismerheti meg magát. De csak az alapvető bünbánatban. Az alapvető bűnbánat lényege az, hogy a megismert, igaz és szerető Űristen véleményét kérdezem meg teljes emberségem felől. Nemcsak er­kölcsi életemet, hanem embereikhez való viszonyulásomat, politikai néze­teimet, sőt hitem ismereti tartalmát lis Isten vizsgáló asztalára teszem. Az Ige ugyanis erre való! Emberségem egyéni és közösségi problémái akkor oldhatók meg, ha az Istennel való közösségem megol­dódik. Ennek pedig Jézus Krisztus a megoldása, mert senki sem mehet az Atyához, hanem ha Őáltala. A kérdés ez: szeretem-e az Istent? Ebből fakad a másik: szeretembe a másik embert? Amíg ezekben nem tudok Istennek tetsző feleletet adni, ne nagyon ug­ráljak tetszetős megoldási kísérle­teimmel. A mellékkérdések. Minden ihás probléma pedig arra való, hogy elterelje a figyelmemet a megoldandó ismeretlenről: az én-ről és a wii-ről, / Tanuljuk meg, hogy az életet nem csinálni kell, hanem étfogadni és végrevalahára elkezdeni. Tanuljuk meg végre, hogy minden más rikíté-sikító szempont, akár nemzeti, alkar egyházi legyen az, el­tereli a figyelmet erről a döntő és megoldandó kérdésről. A nemzett és egyházi kérdéseket meg kell oldani, méghozzá nekünk kell megoldani, de oenj nemzeti és egyházi, vagyis lényegében véve emberi érdekek és szempontok sze­rint, hanem az Istennel való közös­ségünk egyetlen szempontja szerint. Ha az Istennel való közösségünk lesz az első, akkor egy sereg dolog kiesik az egyenletből, mert ezeket majd az alapprobléma megoldása oldja meg. Mi esik ki elsősorban a mai élet egyenletéből! Elsősorban egyéni és közösségi sérelmeink. Eze­ket a sérelmeket Istennel való kö­zösségünk rendezetlensége miatt szenvedjük, világos, hogy az ok ren­dezése rendezi az okozatot is. Előre látom, hogy például az egy- háp és állam különválasztása esetén a magyarországi egyházak sérelmi politikába menekülnek majd bele. Előre látom a tiltakozó gyűléseket és deklarációkat... És senkinek sem fog eszébe jutni az alapvető kérdés: milyen az egyházunk viszonya Isten­nel? Mit tanif az Ige az egyház és állam viszonyáról? Miért látom ezt előre!. Azért, mert a sérelmi egyházpolitika kezdeteit már 1945 óta szomorúan szemlélhe­tem. Minden rossz, ami velünk tör­ténik. mert szerintünk minden jó, ami bennünk van. Ez ma sokak ki nem mondott álláspontja. Pedig ez pápista álláspont. A vélt, vagy igazi sérelmeket, amik velünk esnek, arra használjuk fel, hogy mz alapkérdést összekuszál­juk, hogy ne kelljen felírni újból a táblára eddigi cikornyás, hosszú- farkú egyenletrendszereink helyett ezt az egyszerűt, amelyik az Isten, sérelmi politikája: milyen a viszo­nyom Istennel? Ez az egy kérdés a hivők »érett­ségijének« elméleti és gyakorlati té­tele. Ez életünk megoldásának i>szük­séges és elegendő feltétele«. Fekete Sándor Pilismarót 600 lelkes gyülekezet a Duna part­ján. Lelkipásztora Nyirő Károly. Két tan er ős iskolát tart fenn a gyüleke­zet. Március 12—18-ig szolgáltam Pilis- maróton. Reggel imaórákat, este elő­adásokat tartottam az iskola egyik termében. Március 15-én és 16-án a templomban tartottam istentisztele­tet. A férfiak és nők részére csoport­összejövetelek voltak. Háziistentiszte- 1 eteken is szólt az Ige. Az alkalmakat szép számmal láto­gatták. A gyülekezet tagjai jómódúak. Ebből következik, hogy eléggé meg vannak elégedve önmagukkal. Az iszákosság és az egyke a legfeltűnőbb bűn a községben. Az előadások általában az alapvető kérdéseket teregették ki. Az utóösszejövetelen úgy látszott, hogy az Isten munkája eredményes volt. F. S. HÍREK Jézns Krisztus és tanítványainak hármas tiszte lesz összefoglaló, té­mája a VIII. Országos Református Konferenciának, amit a Református Gyülekezeti Evangélizáció Barátai Társasága hívott össze Nyíregyhá­zára március hó 23., 24. és 25. nap­jaira. A magyar református ébredés népének nagy találkozója ez. Orszá­gosan élénk érdeklődés mutatkozik a konferencia iránt. A résztvevők 50"/«_os MÁV és NyVKV kedvezmény­ben részesülnek. Legalább imádság­ban legyen ott lapunk minden olva­sója, A RGyEBT budapesti és pestkör­nyéki tagjainak szokásos kétheten­kénti találkozója március 26-án, te­kintettel a VIII. Országos Reformá­tus Konferenciára és az Országos Református Szabad Tanácsra, elma­rad. Legközelebbi talákozó április 2-án, szerdán (délután 5 órakor lesz a Pozsonyi-út 58. szám alatti tanács­teremben. A Szentírás szociális tanításai cí­men jelent meg több író közreműkö­désével Keeble Sámuel által kiadott és bevezetett könyv. Angolból Ince Gábor fordította. Ez a második ki­adás. Megrendelhető a Traktátus iratterjeezt ősében. MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS

Next

/
Thumbnails
Contents