Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-03-22 / 6. szám
leckét eddigi ismereteink alapján megoldani. É9 nem megy! Sajnos, sokan még nem tudják, hogy nem megy. Még számolnak, spekulálnak és azt hiszik, hogy jó vége lesz az igyekezetnek. Én lie csak akkor tudtam meg, hogy az én számtanpéldám így megoldhatatlan, amikor már mindent m egpróhál tam. Vannak emberek, akik azt Vélik, hogy az ismeretlenek tologatása előbbre viszi a feladatok megoldását. Könyékig Vajkéinak az életben és mivel még nem próbáltak meg minden megpróbálhatót, azt hiszik, hogy lesz belőle valami. Az élet (egyénit és közösségi) abban a beállításban és azok szerint a szempontok szerint, ahogy előttünk áll, teljességgel megoldhatatlan. Más bőrére. Ám próbálkozzanak a próbálkozni szeretők. A magúk életét osnrjék- csavarják régi ismereteik alapján. De az én életem és a mi életünk megoldási kísérleteit hagyják abba. Mi nagyon örülünk, hogy ezidősze- rint nincs te módjukban ténylegesen belenyúlni a mi életünkbe. Ne döntsön senki se rólunk nélkülünk, ne vezessenek újból neki a falnak, mint ahogy azt egyszer már megtették. Ha már a baloldalt egyszer áthoztuk a jobboldalra és semmit sem oldottunk meg, mi a csodát vergődnénk mégegyszer vele! Ha az irredentát, az ezeréves jogok hangoztatását. nár teljes csőddel kiaknáztuk, miért próbálkozunk vele úgy, mintha most találtuk volna meg a bölcsek kövét! Amt nem megy, az nem megy. De ami már egyszer nem ment, az még- inkább nem megy. A számtani egyenlet élettelen, neki nem fáj semmi sem. Akárhogy gyömöszöli is a rossz diák: kibírja. De az étet az nagyon táj, nem gyom. rozható a végtelenségig. Ne nyúlkál- janak megint felénk maszatos kezű bukott diákok. (Hogy kik ezek a bukott. diákok, arról majd legközelebb szeretnék szólni.) Egyszerűsítsünk. A problémákat egyszerűsíteni kell! Nem abban az összetételben, felállításban kell megoldani, mint ahogy ma fülbesúgják. A mi számunkra ■•«rak akkor oldható meg minden probléma, ha bibliai problémává egyszerűsítjük. Nagyon-nagyon fáj, ha hivő emberek sem engedik a problémákat bibliaiakká egyszerűsödni. Mi az emberi (egyéni és közösségi) élet bibliai problémája! Az Istennel való közös, ség! Ha minden kérdésünket erre egyszerűsítjük, akkor elénk derül egy egyismeretlenű egyenlet, amiben azonban nem az Isten az ismeretlen, hanem én és mi. Az Isten nem ismeretlen, mert Ö mindent, eleget mondott magáról. Ö Igazság és Szeretet. 8 Végeredményben: vady tllenség, vagy Barát. Az ismeretlen ebben az egyenletben az ember. Az ember pedig a bűnbánatban ismerheti meg magát. De csak az alapvető bünbánatban. Az alapvető bűnbánat lényege az, hogy a megismert, igaz és szerető Űristen véleményét kérdezem meg teljes emberségem felől. Nemcsak erkölcsi életemet, hanem embereikhez való viszonyulásomat, politikai nézeteimet, sőt hitem ismereti tartalmát lis Isten vizsgáló asztalára teszem. Az Ige ugyanis erre való! Emberségem egyéni és közösségi problémái akkor oldhatók meg, ha az Istennel való közösségem megoldódik. Ennek pedig Jézus Krisztus a megoldása, mert senki sem mehet az Atyához, hanem ha Őáltala. A kérdés ez: szeretem-e az Istent? Ebből fakad a másik: szeretembe a másik embert? Amíg ezekben nem tudok Istennek tetsző feleletet adni, ne nagyon ugráljak tetszetős megoldási kísérleteimmel. A mellékkérdések. Minden ihás probléma pedig arra való, hogy elterelje a figyelmemet a megoldandó ismeretlenről: az én-ről és a wii-ről, / Tanuljuk meg, hogy az életet nem csinálni kell, hanem étfogadni és végrevalahára elkezdeni. Tanuljuk meg végre, hogy minden más rikíté-sikító szempont, akár nemzeti, alkar egyházi legyen az, eltereli a figyelmet erről a döntő és megoldandó kérdésről. A nemzett és egyházi kérdéseket meg kell oldani, méghozzá nekünk kell megoldani, de oenj nemzeti és egyházi, vagyis lényegében véve emberi érdekek és szempontok szerint, hanem az Istennel való közösségünk egyetlen szempontja szerint. Ha az Istennel való közösségünk lesz az első, akkor egy sereg dolog kiesik az egyenletből, mert ezeket majd az alapprobléma megoldása oldja meg. Mi esik ki elsősorban a mai élet egyenletéből! Elsősorban egyéni és közösségi sérelmeink. Ezeket a sérelmeket Istennel való közösségünk rendezetlensége miatt szenvedjük, világos, hogy az ok rendezése rendezi az okozatot is. Előre látom, hogy például az egy- háp és állam különválasztása esetén a magyarországi egyházak sérelmi politikába menekülnek majd bele. Előre látom a tiltakozó gyűléseket és deklarációkat... És senkinek sem fog eszébe jutni az alapvető kérdés: milyen az egyházunk viszonya Istennel? Mit tanif az Ige az egyház és állam viszonyáról? Miért látom ezt előre!. Azért, mert a sérelmi egyházpolitika kezdeteit már 1945 óta szomorúan szemlélhetem. Minden rossz, ami velünk történik. mert szerintünk minden jó, ami bennünk van. Ez ma sokak ki nem mondott álláspontja. Pedig ez pápista álláspont. A vélt, vagy igazi sérelmeket, amik velünk esnek, arra használjuk fel, hogy mz alapkérdést összekuszáljuk, hogy ne kelljen felírni újból a táblára eddigi cikornyás, hosszú- farkú egyenletrendszereink helyett ezt az egyszerűt, amelyik az Isten, sérelmi politikája: milyen a viszonyom Istennel? Ez az egy kérdés a hivők »érettségijének« elméleti és gyakorlati tétele. Ez életünk megoldásának i>szükséges és elegendő feltétele«. Fekete Sándor Pilismarót 600 lelkes gyülekezet a Duna partján. Lelkipásztora Nyirő Károly. Két tan er ős iskolát tart fenn a gyülekezet. Március 12—18-ig szolgáltam Pilis- maróton. Reggel imaórákat, este előadásokat tartottam az iskola egyik termében. Március 15-én és 16-án a templomban tartottam istentiszteletet. A férfiak és nők részére csoportösszejövetelek voltak. Háziistentiszte- 1 eteken is szólt az Ige. Az alkalmakat szép számmal látogatták. A gyülekezet tagjai jómódúak. Ebből következik, hogy eléggé meg vannak elégedve önmagukkal. Az iszákosság és az egyke a legfeltűnőbb bűn a községben. Az előadások általában az alapvető kérdéseket teregették ki. Az utóösszejövetelen úgy látszott, hogy az Isten munkája eredményes volt. F. S. HÍREK Jézns Krisztus és tanítványainak hármas tiszte lesz összefoglaló, témája a VIII. Országos Református Konferenciának, amit a Református Gyülekezeti Evangélizáció Barátai Társasága hívott össze Nyíregyházára március hó 23., 24. és 25. napjaira. A magyar református ébredés népének nagy találkozója ez. Országosan élénk érdeklődés mutatkozik a konferencia iránt. A résztvevők 50"/«_os MÁV és NyVKV kedvezményben részesülnek. Legalább imádságban legyen ott lapunk minden olvasója, A RGyEBT budapesti és pestkörnyéki tagjainak szokásos kéthetenkénti találkozója március 26-án, tekintettel a VIII. Országos Református Konferenciára és az Országos Református Szabad Tanácsra, elmarad. Legközelebbi talákozó április 2-án, szerdán (délután 5 órakor lesz a Pozsonyi-út 58. szám alatti tanácsteremben. A Szentírás szociális tanításai címen jelent meg több író közreműködésével Keeble Sámuel által kiadott és bevezetett könyv. Angolból Ince Gábor fordította. Ez a második kiadás. Megrendelhető a Traktátus iratterjeezt ősében. MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS
