Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)

1947-07-26 / 15. szám

Bibliai vezérfonal Együtt az Úr színe előtt: 24 Jelen. 15 : JÚLIUS 1—• 4. Zsoltár 124 25 „ 15: 5— 8. „ 125 26 „ 16: 1-21. „ 126 27 „ 17: 1—18. „ 127 28 „ 18 : 1- 8. „ 128 29 „ 18: 9—24. „ 129 30 „ 19: 1-^- 5. 130 31 „ 19: 6—10. 131 1 Jelentések AUGUSZTUS 19: 11—16. Zsoltár 132 2 19: 17—21. fi 133 3 20 : 1— 6. fi 134 4 20: 7—10. 135 5 20: 11—15. 136 6 21 : 1—27. ff 137 7 22 : 1— 5. fi 138 8 22: 6—17. 139 9 22 : 18—21. 140 10 Róm. lev. 1: 1—7. a 141 Magyar Megmaradás Imaközössége »Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért: legyenek boldo­gok a téged szeretők! Békes­ség legyen a te várfalaid kö- zott csendesség a te palo taidban. Atyámfiáiért és ba­rátaimért hadd mondhassam: beke veled !«»-{Zsoltár 122:6—8.) I Isten nem. olyan Atyánk, aki kérésünkre kenyér és hal he. lyek követ vagy kígyót adna, de ez nem, mentesít minket az alól az ítéletes valóság aláf, hogy *•.. azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk. Régi lecke, hogy nem mindegy mit és hogyan kérünk. Isten ítélete idején hiába kiabálunk Istenhez vigtíézHálásér'l, erőéri, örömért: elengedi a füle mellett, mert mi­kor Ö szent haragjában valaki, vagy valakik ellen fordul, egyet­len indokolt kérnivalónk lehet: a békeség; több: »a« Békesség. Isten haragját nem a vigaszi'a- lás, erő, öröm fordíthatja el, ha­nem Jézus Krisztus, mert Ö ál­tála békéltetett meg Isten min­dent Magával »...békességet sze­rezvén az Ő keresztjének vére által«. Ő a mi Békességünk, de Ő a mi békességünk is! Csak akkor lép ki a békességéit kö­nyörgő imádságunk a magunk javát kereső önzésből, ha atyánk­fiáiért és barátainkért: közössé­günkén', népünkért is mondjuk: »Béke veled!« Áldjuk az Urat, mer1! nem feddődik mindunta- ? MENNYEI LÁTÁS »Megszabadítván téged e néptől és a pogányokt M'k közé mást küldeek, hogy megnyissad szemeik< I hogy setétségből világosságra és a Sátánnak- hátaim bői az Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatát a megszenteltettek között osztályrészt nyerjenek az , bennem való hit által .Azért, Agrippa király, nem levi engedetlen a mennyei látás iránt. .1.« (Cse26:17—19.) Ez az igerészlet a misszióval kapcsolatosan bárom dologra irányít figyelmünket. Az első egy ígéret. Pál számára a megjelent Krisztus ígéretet tesz megtérített és misszióra küldött Pálnak. Ez az ígéret az, hogy őt megszab djtía a zsidó néptől és a pogányoktól. Ez az ígéret Pál életében valóra vált. Az ő csodálatos missziójának egyik titka éppen az, hogy ő az egyi népé sem volt: ő nem a zsidók reprezentánsa, nem a pogányok szerelmes hanem Krisztus foglya. Azé a Krisztusé, akiben nincs többé zsidó és göröj szolga és szabad, férfi és nő. Ezért tudott! Pál zsidóknak zsidóvá,, görög'ögní göröggé, pogányoknak pogánnyá, mindeneknek mindenné lenni. A misszionáló gyülekezetnek, a misszióba .kiküldött missziói munkás nak, igehicdetőnek Istentől ennek az Ígéretnek beteljesítését kell kérnie, bog őt is megszabadítsa a néptől és a pogányoktól. A második, ami ebből az Igéből a misszióra vonatkozólag árad feléid az, hogy a misszió programinját Isten adja. A küldetés és a küldőt,t ájjta Isten programmjának kell végbemennie. Pál nem álmok álmodásában, ner spekulációk számításaiban, hanem Istentől vett utasításban nyerte mej tennivalóit. Nem azt csinálja, amit jó volna csinálni, hanem amit az Isten akar A misszió által arra a célra törekszik, hogy megvilágosodjanak az emberek az ördög hatalmából az Istenhez térjenek és hogy bűnek bocsánatát vegyék A misszió engedelmességében most is, bennünk is az Isten adta programnak kell valóra válnia. A harmadik adnivalója ennek az Igének a misszió számára az a kettői figyelmeztetés, hogy misszió csak mennyei látásból születhetik. A misszió mint küldetés, mint gyülekezeti felelősség és mint gyülekezeti szolgálat és igehirdetés csak mennyei látáson alapulhat és a missziónak főcélja, hogy a mennyei látásokat elválassza az emberi tévelygéstől, az emberi számítások tói, az emberi akarattól. A mennyei látás engedelmességet igényel. Jaj annak a mennyei látásnak, amelyik testtel és vérrel tanácskozik, amelyik emberi, földi lehetőségekkel számol. A mennyei látás lelki látás. Lelkiekhez pedig lelkieket kell szabni, amit Lélekben kezdtünk, azt bűn testben befe- jezni. A mi missziónknak is mennyei látásokat kell hinne és csak akkor lesz igazán misszióvá, ha ezek iránt nem engedetlen. Kérjük Istent az Ur Jézus által, hogy teljesítse be rajtunk ígéretét: szabadítson meg a néptől és a pogányoktól; fogadjuk el és tegyük misz- sziónk céljává az Isten rendjét, akaratát, programmját és legyünk Lélek sze­rint a Lélek által engedelmesek a mennyei látás iránt. ,j ,s . Doulos lan és nem tartja meg haragját Adjunk hálát Istennek örökké, Jézus Krisztus békességet merít ö a mi, békességünk. szerző haláláért, Valljuk meg töredelmesen, hogy csupa, »jóakaratból« he- tet-havat össze&mádkozunk, ahe­lyett, hogy e tekintetben is ke­resnénk Isten akaratát, hogy nem vagyunk Istenhez lekötődött emberek, hanem gyer­mekek, akiket hajt a tanításnak akármi szelte, hogy keveredetten látjnk a dol­gokat: a bűnt szentté magyaráz­zuk, a szentet bűnné tisztátala­nt tjük, hogy népünk között nincs Is­tennek kedves embere, aki Öt félné és az igazságot eselekedné. Jézushan Istennel, önmagunk­kal és a másik emberrel megél­hető békességért, a különböző evangélizációs telepeik nyári szolgálataiért, a Magyar Keformátus Ébredés és a Keresztyén Család újra való megjelenéséért. Könyörögjön k békességért, a Megbékélés háza békéltető szolgálatáért, a Biblia Akadémia megvaló­sulásáért; püspökeinkért, az őszi választásokért, mindennapi kenyerűnként. MAGYAR REFORMÁTUS EBEEDES

Next

/
Thumbnails
Contents