Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-07-26 / 15. szám
A misszió időszerű kérdései A missziói tanulmányi csoport július hó 11 18-ig tartott csendesnapjain felmerült missziói kérdések Július: közepén az Országos Református Szabad Tanács missziói tanulmányi csoportja, a Magyar Református Külmisisziói Szövetség és az egyetemes konvent zsidómissziói albizottsága együttesen a nyáregyháza Megbékélés Házában /missziói csendesnapokat, illetve konferenciát rendeztek. Különböző imissaió iránt, érdeklődő lelkészek, nem lelkiér szék, férfiak és nők gyűltek össze. A konferenciának külön elevenséget adott azoknak a jelenléte, akik belső elhívást hordoznak a. pogány és ^zsidó- misszió szolgálatára éls az engedelmesség első lépését meg is tették. A misszió bibliai alapjai Az együtltét főkérdése az volt, hogy mik a misz- szió bibliai gyökerei Bő bibliai anyagban tárult fed az elhívás ás: a küldetés kérdése. így világossá vált a missziónak az üdvtervbe és az üdvrendbe való baillesztetteége. A misszió Isten terve, ügye, akarata. Istennek a világhoz szóló üzenetét vizsgálva került tárgyalás alá Józuls, Péter és Pál igehirdetése : az Isten országának evangéliuma, d keresztről szóló beszéd. Ez adja a világosbágot. az. ördög hatalma alól (bálványoktól) való megtérést az élő Istenhez és a bűnöknek bocsánatát. Az Isten üzenetének értelmet felvilágosító, felszabadítást hozó és a bűn megoldását jelentő üzenete ez. Mi a misszió? — ímereivedett a kérdés a Biblia, felé. És a Bibliából jötitea, felelet a hit munkájáról, a szeretet fáradozásáról, a reménység állhatatos-. ságáról, a test növekedéséről, melyet minden egyels tagnak munkássága növel és a különleges, némelyeknek adott szolgálatról. A misszió Isten akarata, az egyház élete, u< gyülekezel szolgálata és az elrendelt »némelyeki prédikálása. A misszió által lesznek a hívők hívőkké éls. az elkárhozók ©lkár- hozókká. Ki misszionáljon ? A tanulmányi csoport együttlétének, sokféle megbeszélésének nem téma szerint kitűzött, dé állandóan felbukkanó kérdése volt: Ki misszionáljon? Ezt a kérdést világították nneg a misszió történetéről szóló, a misszió bibliai alapjait kereső előadások és a bibliatanulmányozás. A felvetett kérdésre adott feleletek — .akárhonnan merülj fel a kérdés: a bibliatanulmányból a misszió történetéből, a zsiidómisszió aktuális kérdéseiből, az indb- néz misszió sokakat foglalkoztató újszerűségéből. — a felelet egy volt: csak az misszionálhat, aki küldve van; akit az Isten küld. Kinek \szól a misszió parancsa? Nyilvánvalóvá lett, bogy a gyülekezeteknek. A speciálisan küldötteket is a gyülekezetekből • és: a gyülekezetek nevében küldi a misszió Unai, aki az egyház Ura, a gyülekezetekkel együtt. ítélet alatt Életesen ás: ígeszerűen belemerülve a misszió kérdéseibe, lehetetlen volt észre nem venni, újra és újra bele nemi ütközni a imisszió munkájában is megmutatkozó isteni ítélet fájdalmasan is kegyelmes fényeibe. Amilyen felbecsülhetetlen sok áldása és Isten nevének áldott dicsőségét szerző eredményei voltak a missziónak az utóbbi időkben is, olyan rettenetesen megszégyenítő és bűnbánatira, megtérésre sürgető a misszió neve alatt, a misszió végzése közben elkövetett bűnök. Megítélhetett a misszió elegyedése a kultúrmisszióval, gyarmatosító szándékkal, kereskedelmi kapcsolatokkal. A mellékcélok, a meg nem szentelt eszközök, a nem bibliai módszerek miatt káromoltatik az Isten neve a pogányok között. A mis,szionáló egyházak elviiái MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS giasodása, politikai rendszerekhez való köibődött- sége, felekezeti dogmatizálása, egyházi versengései gyalázatára lett a missziói területeknek és a misz- szió keresztyén ügyének. A imissziók gyámkodása a gyülekezetekké, egyházakká érlő missziói eredmények felett ugyanígy Isten ítélete alá került. Az el nem intézett kérdés A asidómisszióval kapcsolatosan egész fájdalmasan merült fel a zsidómiszió theologiájánJk sok tisztázatlan kérdése. Izrael üdvrendi szerepe, Izrael jövendője, Izraelre nézve beteljesedett és be nem teljesedett próféciák kérdése, Izrael megkérné- nyedése és újra felvétele, a zsádóüldöziés és cionizmus, az asszimiláció ás a misszió, a társadalmi megbékélés és az egyházba, való fe©fogadtatás kérdései -életesem, elevenen, ítólatiesen vágódtak mind- annyiunk iszívébe. Rettenetes a tudatlanság, a bibliai tájékozatlanság ezen a területen és talán azért is olyan könnyen tévelyeg, vétkezik a keresztyéniig, de maga a imisszió is ezen a téren. Ki felelős a misszióért? A misszió történetéből, világhelyzetéből megvi- gosodott, hogy lejárt az egyesek és a missziói társaságok missziói felelősségének ideje. Ma világszerte az a misszió legnagyobb kérdése, hogy hogyan lehet a misszió a gyülekezetek felelősségévé. Azon áll vagy esik a Misszió jövője, bogy a gyülekezetek megértik-e és vállalják-e a misszió felelősségét ösak^ a gyülekezetekben lehet eggyé a széttagoló do tt és1 lényegében mégis egy misszió. Legyen a kül-, a bel-, a zsidó-, ,a pogány- |ésl nóta tudóim: hányféle misszióból a gyülekezetek missziója. Az egyház missziója engedelmesen illeszkedik be Isten üdvtervébe és üdvrendjébe: Isten titkos tanácsától az eschatologikus beteljesedésig. A misszió nem egyéni kalandozás, nem társaságok, klikkek romantikus vállalkozása, hanem a gyülekezetek hitéből és engedelmességéből fakadó élet. A misszió igazán dsiak .akkor misszió,_ ha Isten uralkodásába, itt és most tényékké, történelemmé bomló királykodásába, az Isten országa rendjébe tud beleilleszkedni. Isten uralmi rendjében d misz- szió a gyülekezetek felelőssége, mert a gyülekezet élete, ment a gyülekezet hitének munkája, a gyülekezet 'szemleltének fáradozása, ,a gyülekezet reménységének állhatatossága, a gyülekezet Krisztus varasának engedelmes és «zent aktivitása. A magyar misszió helye Indonéziában A missziói csendesnapok legizgatóbb kérdése, az Indonézia felől jött hívás problémájának megvizsgálása volt. Izgalmassá tette ezt az is, hogy tízegynéhány misszióra jelentkezett fiatal férfi és1 nő is résztvett az eigyüttlétben, E tekintetben a következők lettek világossá ia konferencia előtt; 1. A imiagyar misszió felelős Kunszt Irén, Molnár Mária, Döbrőssy Lajots, Parragh Lajos, BJbos Sándor. Kunos Jenő és az ő bennszülött munkatársaik által kezdett, végzett, folytatott _ munkáért, úgyszintén azért az afrikai misszióért is, melynek bennszülött munkásaival eddig is vállalta, a közönséget. Kína, Mánus-iszigetek, a mohamedán, az afrikai misszió felelősségét nem tehetjük le. 2. A magyar gyülekezetek felelősek a keletű misszióért. Ez a kérdés régóta feszíti ia magyar missziói lmunkások felelőssegét. A nehézségeikkel mieg kell küzdeni és .meg kell italálná az engedelmesség lehetőségét. 3. Az indonéz kérdésben meg kell látni a régi kapcsolatot, PJnthea Erzsébet, Dr. Horváth Gabriella és Dr. Ciseszkó eddigi magyar munkások. 3
