Magyar Református Ébredés, 1943 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1943-02-01 / 1. szám

viMgrmndenséget a maga anyagi és szellemi telepi tettségében, a másik falón) jelöli ezt a mostam világkorszakot a maga szigorú idői el- határoltságéban. Egyszer le fog zárulni ez a vi- Lágkorszak s akkor egy új aión kezdődik. Igánk azt a meglepő tanítást adja, hogy noha most még benne élünk a régi világkonsziakban és an­nak erőhatásaiban, mégis titokzatos módon ér­vényesülnek már itt közöttünk a jövendő vi­lágnak az erőhatásai is. A keresztyén életnek egyik drága kiváltsága az, hogy ezeket az erő­ket felismerhetjük és »megízlelhetjük«, azaz: élhetünk velük. A felismerés útja: a megkülön­böztetés. Különbséget kéül tenni ennek a világ­nak és az eljövendőnek az erői között. E vi.ág erői: a test kívánsága, a szernek kívánsága és az élet kérkedése. Egyik költőnk így mondotta ezt: vér és arany. Az ereimben lükeet, titokza­tos erővel hajt félelmetes utakra a vér. A ra ösztökél, hogy nagy legyek, boldog légy k, erős- legyek. Csörög az arany, színe, muzsikája mér­hetetlen erővel vonz, hív, csalogat. Arra ősz ö- kél, hogy gazdag legyek, független legyek, úr legyek, diadalmas legyek mindenek felett. Eb­ből a két erőből meg lehet fejteni a leg öbb ember élettörténetét. A fizikusok szerint ennek az anyagi világ­nak az erőit két dolog jellemzi: az entrópia és a keveredés. Az entrópia azt jelen i, hogy ez a világ olyan, mint egy felhúzott ingaóra: egyszer le fo" járni, meg fog állni. E világ erői egyszer kimerülnek s akkor a fagyos halál néma csend­je borul mindenre. A »keveredé « pedig azt jelenti, hogy e világ erőinek az iránya ez: a rendből a rendetlenség felé, az összhangból a zűrzavar felé. Ez a két megfigyelés érvényes a ér és az arany erőhatásaira is: azok is kime­rítenek, a halálba visznek és azok is zűrzavart, megoszlást, gyülölségat és háborúságot sze­reznek. Már régen vége volna ennek a világnak, régen kipusztult volna az embeiiség, ha a rom­boló erőkkel szemben nem működnének a jö­vendő világ erői. - Milk ezek az erők? Az isteni szeretetnek az ereje (az önzésnek tökéletes el­lentéte, ami nem arra tekint, hogy méltó-e a másik a szeretetre, hanem csak azt néz, hogy kell a másiknak a szeretet!) a helyettes szen­vedésnek az ereje, a lemondásnak az ereje, a kereszt vállalásának az ereje s a keresztből áradó erő, a feltámadás ereje. — Ez az erő jelentkezett Mózes előtt a csipkebo­korban, ami égett, de nem bamvadt el (s ez az erő jelentkezik azoknak az embereknek az életében, akik égnek Isten ügyéért, de nem fá­radnak és nem rokkannak bele!) Ez az erő gyújtotta lángra Illés hideg, vizes oltárát (s ez az erő gyújtja lángra mindig az igazi oltárt: a rideg, közömbös, önző emberi szívet, hogy megtanulja szeretni és szolgálni Istent.) En­nek, az erőnek a teljességét hozta közénk az Jr Jézus Krisztus. Meg akarod ízlelni a jö­vendő világ erőit? Keresd a személyes kapcso­latot az Ur Jézussal s akkpr áradni fognak bo­ád ezek az erők. Itt vannak már ezek a csodálatos erők a mostani világban is, de azért azt is tudnunk kell, hogy igazi teljességükben, hatalmukban és szépségükben mégis csak a jövendő világban fognak kibontakozni. Amit most megtapaszta­lunk belőlük, az csak ízelítő, kóstoló, előleg, foglaló, zálog, kamatja a mennyei tőkének. Mint ahogyan az Ur Jézus is itt járt, sek cso­dálatos dolgot tett, de igazi erejét, die őségét és szépségét csak akkor fogja kibontakoztatni, ha majd eljön hatalommal! így hát erről is meg kell emlékeznünk, hory ha már a mostani életünkben is van sok öröm és erő és szépség, százszor és ezerszer 'annyi lez a jövendő vi.ág- bara. De hogy nagyon meg ne szédítsen ben­nünket a jövendő világ dicsős ga és hogy na­gyon elbizakodottan ne trónoljunk már e.őre a mennyei trónszékeken, vegyük eszünkbe az Ige komoly figyelmeztetését: valami lehetséges és valami nem lehetséges. Lehetséges az — félelmetes lehetőség ez! —• hogy' valaki meg­kóstolta már ezeket a mennyei erőket és míg s kimarad az üdvösségből, mert: »kiesik«. (Az eredeti szövegben nem »el«nbukásról van szó, hanem >>ki«-ibukásrói. Péter eobukott, Judás kibukott! Ha valaki egy ostromlott várban el­bukik. az még nem halálos baj, de ha valaki a vár faláról az ellenség közé bukik, az már menthetetlen!) Lehetetlen az, hogy aid így a Krisztusiból »kibukik« — noha előzőleg már élvezte az imént felsorolt ötféle lelki tapaszta­lást — az valaha is eljusson üdvösséges meg­térésre. Azért: »örüljetek reszke Léssel!« Zsolt. 2, 11. Farkas József. JEGYZET Progyammunkho% Ettől a rovattól, címe után, széljegyzete­ket vár az olvasó az eseményekről. Az első hadd szóljon a mi Társaságunk mai eseményé­ről, a magyar ébredés lapjának megindulásá­ról. Régen készülünk rá, sokat beszéltünk róla. A mültkorában este egy pesti kávéházban is erről volt szó, a lapról. Magam akkor pár hete nem hallottam róla, ezért különösen figyeltem minden szóra. A szerkesztő beszélt egyik leen­dő fő-munkatársával, olyannal, akitől szellemi irányítást és hitet egyaránt várhatott. Gondol­tam, mindjárt meghallom végre a — program- mot. Végeredményben jó autentikus helyről értesülni, hogy tulajdonképen kik vagyunk, mit akarunk, mik a céljaink, eszközeink, mód­szereink, fegyvereink. Azt hiszem, a szerkesztő is ilyesmit akart tisztázni. Történt pedig a programm-megbeszélés körülbelül a következőképen. Előbb a vacsorá­ról beszéltünk, azután komolyabbra váltak az arcok, összébb húztuk a székeket és beszélni

Next

/
Thumbnails
Contents