Magyar Református Ébredés, 1943 (1. évfolyam, 1-22. szám)
1943-02-01 / 1. szám
kezdtünk a lapról. A címe még nem volt biztos (meg is változott azóta), alakja, terjedelme még nem voltak tisztázva. A munkatársak megválasztása és a tulajdonképeni programm — annyi előzetes megbeszélés után — csodák csodája — nem akart megfogalmazódni a két, általában tisztán látó ember ajkán. Talán any- nvit állapítottak meg, hogy munkatársakat a jóakaratú és békességes emberek sorából választanak, olyanokat, akiknek nincs mások ellen kifogásuk, meg hogy a munkatársak tudjanak írni. Aztán hazamentünk. Dolgunkvégezetlen. Ritka ügyefogyott társaság lehetünk, ha egy rongyos programmot sem sikerült megfogalmaznunk egy hosszú estén, gondoltam magamban a tömött utolsó villamoson. Aztán tovább- pondoltam a dolgokat. Miért és kiért indul a lap? Isten országáért. De hiszen annak már megvan a programmja s egy ilyen társaságnak nem lehet más tennivalója, mint lesni: nekünk mi jut ebből a programmból, melynek kezdeményezője és végrehajtója Isten? Azért voltunk olyan szótlanok, azért nem sikerült magunknak fogalmazni és azért nem tudtuk még a munkatársak jegyzékét sem összeállítani. Mindent odafentről kell várnunk. Azért kell, mert nem mindig ezt tesszük és nem minden megbeszélésünket jellemzi hasonló áldott meddőség. Egy programmunk marad hát: alázatos lélekkel, figyelő szemmel szolgálatra készen lesni Isten utasításait. Isten jeleket mutatott, hogy a magyar ébredés benne van munkatervében. Most lap indul arra, hogy ezt az ébredést, annak munkásait széles és élő közösségbe fogja. Enwi a lapban, ami programm és technikum. Jó lenne, ha más nem lenne ezután sem. Mentsük meg az élő hitet az emberi formák megmerevítő átkától, ne szorítsuk az Isten Lelkének mindenható és mindenen áttörni tudó dinamizmusát' a magunk készítette szerencsétlen és kisszerű keretek közé. A Jegyzet írója úgy látja, Isten segítségével ilyen munka megindulását jelenti a MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS első számának megjelenése. A programm is keresést ígér: mi volt eddig, miért csak ennyi, hogyan lehetne több, — Isten nagyobb dicsőségére és magyar népe Általa már nyilvánvalóan elter- velt ébredése dolgában? Ezért a programmért lehet és érdemes imádkozni, meri eddig sikerült megóvnunk a magunk bölcseségétől, tehát Isten ügye. Ebben van a lap megjelenésének esemény szerűsége. És még valamiben, amire már utaltunk: tudjuk, hogy aki nincsen mi ellenünk, mi mellettünk vagyon. Mi a magyar ébredés? A magyar élei Istentől való megáldása. * * * Hidd ! Kérd el Istentől! Dolgozz érle! Gyülekezeti evangellzáció KASSA. — December 13—20. — Kassa városát nem igém kell bemu tatni. Jelenleg a legészakibb magyar város. Töité- nieimi levegőjén még itt-ott érződik a húszesztendős csöhriabság nyoma. Most szánté az egesz ország ott van. Találkoztam pécsi, szegedi, komáromi, gyulai, kecskeméti, budapesti ismerősökkel, akik most már kassaiak. A református gyülekezet elég szépen felduzzadt, de még mindig nem lehet tudni, hogy hány lelkes; 3 és 5.000 között lehet. Augusztusban választott új lelkipásztort dr. Szabó Lajos theol. m. tanár, az Országos Ref. Szeretetszövetség volt .e.késze személyében. Van két hitoktató lelkész és két segédlelkész. Sajnos, iskola nincs reformá.us kézen. A gyülekezet diakonissza szolgálatát Vizsolyi Bözsike testvérünk látja el, aki egyben az állami kórház református lelkigondozója is. A gyülekezet kétrétű: őskassaiak és beköltözőitek. Az előbbi elem visszavonultságoan élt, most kezd érdeklődni és közösséget, megértést keresni a bejöttekkeL Az »anyaország« különböző vidékeiről jöttek se ta.álták m g még egymást, mert ki-ki azt szeretné, hogy úgy legyenek a dolgok, ahogy az ő »odahaza!« gyülekezetében voltak. Az ébredés és az e.he- lyezkedés áldott jelei mutatkoztak. Ez tulajdonképen harmadik kassai szolgálatom volt. 1941 tavaszán voltam ott hár^rn napig, a múlt esztendő júniusában 8 és most ismét 8 napig. Gyülekezeti evangéiizác.ónak tulaidonképen ezt mondhatom, mert most nentek a dolgok csak a lelkipásztor irányi á a alatt, ezért voltam hajlandó ily hamar ismét elmenni. A templom estéről-estére majdnem egészen megtelt, azért mégsem mondható az érdeklődés különösnek. Uj arc kevés volt. Inkább a mélyülés után vágyó lelkek sereg -ltok össze. Reggel bibliaóra, * délután imaóra, este templomi evaingélizáció és utóössze j öve.el volt. Tartottunk összejövetelt a presbitereknek, leányoknak, asszonyoknak és férfiaknak. Ezeknek megfogható eredménye a férfiak bibliakörének megalakulása volt. Különösen fiatalemberek érdeklődése mutatkozott meg. A záróösszejövetelen elhangzott komoly bizonyság- tételeknek élettel való mpgbizonyífását várjuk. Volt alkalmam a mezőgazdasági középiskola egyik osztályával, az állami fiújavító intézet minden osztályával, a rendőrújonc iskola, a zöldkeresztes tanfolyam protestáns növendékeivel és az állami kórház protestáns alkalmazottaival és néhány betegével az Ige mellett együtt lenni, és a katonák, istentiszteletén prédikálni. Ezek az alkalmak többek között arról is bizonyságot tettek, hogy nem hiába való a KIÉ, az SDG, a leánykörök munkája, mert a* ezek szolgálata által elvetett magnak lesz majd még aratása a magyar életben. — Egyik
