Magyar Református Ébredés, 1943 (1. évfolyam, 1-22. szám)

1943-02-01 / 1. szám

A talentumok Ura •parancsolta, hogy látá­sainkat írjuk meg. Lehet, hogy sokan lát­nak így, lehet, hogy kevesen. Mindegy. Nekünk el kell mondanunk, meg kell írnunk, a házte­tőkről kell hirdetnünk, hogy a magyar életnek nincs más megújítója, rendbehozója, meggyó­gyító ja és jövőt teremtője, egyesegyedül Jézus Krisztus. Bocsánatot kérünk, fia minden félre­értés ellen tiltakozásul hangsúlyozzuk, hogy mi az igazi Jézus Krisztust értjük. Azt, akit nem lehet kegyes vallásos mázzal eltakarni, alkalomadtán szükségből segítségül hívni, de V el e - m a g áv al alapjában mit sem törődni. Mi arról vagyunk meggyőződve, hogy az igazi Krisztus mindenekelőtt: U r. Olyan, akinek akarata — és természetesen részletekbe menő akarata — van a mi életünk, a mi ma­gyar életünk, — és a magyarság sorsáért a legsúlyosabb felelősséget hordozó református egyházunk felől. Akarta: a mi fölébredésünk. Az egyetlen Ur úrvoltának felismerése, el­ismerése, a Neki való meghódolás. Csodálatos élet lesz az, amit az elfog a- dott Krisztus teremt ezen a földön. Az Ö parancsát éreztük, amikor ezt az új­ságot útjára indítottuk. BERECZKY ALBERT. Sajtó az ébredés szolgálatában Az elmúlt nyáron mondta el a következő esetet az általam szerkesztett Református Hír­adó egyik terjesztője. »Van a falumban egy asszony, aki azt bi­zonygatta nemrég, hogy megtérését a Híradó­nak köszönheti. Egy-két évvel ezelőtt teljesen közönyös volt Isten Igéjével és szereíetével szemben. Nem járt se templomba, sa biblia- órára. Gyermeke azonban hozzám járt az isko­lába s általa havonként 'élküldtem neki a Hír­adót. Ma nemcsak buzgó templomiátogató és bibliaórás asszony, hanem a Híradó-munkában is részt vesz. Hogyan történt ez a változás? — Néha-néha olvasgattam az újságot, — beszedte el az asszony, — amit küldeni tetszett. Egyszer csak megakadt a szemem ezen a cí­men: »Mit olvassunk naponként a Bibliából?« Elgondolkoztam. Tehát a Bibliát naponként kellene olvasnom s 'az dis meg van ebben az új­ságban, hogy mit olvassak. Jól van, hát meg­próbálom! S elkezdtem naponként olvasni a Bibliát és az Ige felébresztett: Megláttam bű­neimet, magismertem Jézus szeretetét, mentő kegyeiméit és odaadtam Néki szíveme-i. így lett eszköze a Híradó megtérésemnek.« Egy évvei ezelőtt a harctérről levelező apót kaptam, melyen egy szákaszvezető a következő sorokat írta nékem: »Boldog örömmel vettem kezembe a Református Híradó decemberi szá­mát ,és Isten iránti hálával gondolok a ok a, akik lehetővé tették, hogy mi, reformátusok itt messze a hazától, ahol sokat megcsúfolták az Istent és lábbal tiporták az Ö legszentebb tör­vényeit, módot adtak arra, hogy a Református Híradó sorain keresztül meghalljuk Isten hívó szavát és közelebb emelkedjünk Őhozzá. Mert most tudom csak, hogy mily szüksége van az emberi léleknek Istenre; odahaza megtörtént nem egyszer, hogy eszembe sem jutott elmenni vasárnap a temnlomba. Itt pedig már többször azon vettük észre magunkat egyik baj társam­mal, hogy hozzáfogtunk énekelni a 31. dicsére­tet: »Szűkölködünk...« * Van-e még több példára szükség? Bizo­nyára lapunk minden olvasója előtt nyilván­való hogy az ébredés szolgálatának egyik fon­tos eszköze a sajtó, a nyomtatott szó. Lehet az: evangéiizáló rophat, újság, vagy könyv: Isten ezek által is végezte és végzi az ébresztés ál­dott munkáját. Az bizonyos, hogy a személyes bizonysóg- téteiiniek, lazj leivamgétlizólió beszédnek nagy előnye van a nyomtatott szóval szemben: A bizony­ságtevő személyén át közvetlenebbül sugárzik át az evangélium ereje. De van a nyomtatvány­nak is előnye az élőszóval szemben. 1. A nyom­tatott szó eljut oda is, ahol nem hallják s nem hallhatják a bizonyságtételt. Hányán vannak, ákik nem mennek el templomba, összejövetel­re, de amikor egy röplap, újság, vagy könyv kezükbe kerül, azt elolvassák. Hányán vannak, afcilk^ ha akarnának, sem tudnának résztvemni istentiszteleten, evangélázáción, bibliaárán, de a nvomtatott szó útján mégis ébreszti, tápiá ja őket a Szentlélek Isten. 2. A nyomtatott szó maradandóbb kincs, mint a hallott beszéd. — Utóbbit gyakran részben, vagy egészben elfe­lejtjük, de ami nyomtatva kerül hozzánk, azt ismét és ismét elővehetjük és így jobban ma­gunkévá tehetjük annak tartalmát, sőt sok idő elmúlása után is táplálhatjuk azzal lelkünket. De két fontos dolgot nem szabad elfelejte­nünk a sajtó ébresztő szolgálatával kapcsolat­ban: 1. Legyen az tényleg az evangélium erői­től áthatott, a megfeszített és feltámadott Krisztust, a teljes írást hirdető nyomtatvány, amit az ébredés szolgálatába állítunk, ne »ve- gyesfcereskedés«, ne valami »evangéliumi li­monádé«, »véka alá rejtett világosság«, »hang­fogóval letompított trombitaszó«. 2. Legyen mögötte imádkozó lélek. Mert csak akkor van áldás a sajtótermékeken, akkor lesz azok ter­jesztése áldott magvetés az örökkévalóság szempontjából, ha Isten Szentlelke munkálko­dik azok által. Ezért pedig imádkoznunk kelL 3_ ha imádkozunk buzgón, kitartóan, a sajtó ébresztő szolgálatában is megtapasztaljuk: »Kérjetek és adatik nektek!« , Ifj. dr. Szabó Aladár. Mi tartozik rád a magyar ébredésből? Igaz bünbánat. Becsületes engedelmesség Istennel való szövetségben. A másik embert Krisztus szerint, öröm­mel szeretni.

Next

/
Thumbnails
Contents