Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.
A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.
monnaj Balint" vrunk w nagais lött segetseggell. Melly dologrul megh találtuk uala az mi tanaczbeli vrainkatt könyörgessünk által ket izbenis, de w kegielmek semmiképpen nem enged semmittis építenünk, az aczokatis megh tiltottak, hogy semmit ne epiczenek az mi szamunkra, sőtt scholankatis most, az houa szalitottuk, egy atiankfia hazahoz, aztis ellenzik es megh paranczoltak neki, hogy onnett ki kwlgie őkett nagy bwntetes alat. Ezokaertt im föl boczattuk Nagodhoz Szegedi Gaspar 3 es Bedi Istuan 3 vrajnkat, kik Nagod előtt az mi sok fajdalminkatt es bantasinkatt elő szoual igazan referalliak: Nagod w kegielmek szauatt el hidgie mindenekben es legyen Nagod az Istennek tisztessége mellet es országunk uegezesse mellet oltalmunk, hogy az Isten igeié maradhasson megh közöttünk. Az szegen aruak, özuegiekis, kik az Istennek igeiét szomjúhozzak eyell nappali es kikkel eggietemben az Ur Istennek jmatkozunk, w fölsegenek, Nagod eleteertt es egessegeertt, ne szakadgianak el az Isten igeié halgatassatul. Hiszükis, hogy Nagod az Isten tisztességének oltalmazoia es ez dologban Nagod gonduiselönk es patronusunk leszen. Isten éltesse minden io állapottal Nagodat. Datum Ternauiae 16. Septembris anno Domini 1609. Nagodnak alázatos szolgaj az szombati evangelicusoknak egész coetusa. 4 69. /609. október 13. Biccse. Lány Illés biccsei prédikátor Thurzó Györgyhöz. Thurzó az újvári zsoldosok lázadásának elfojtásával nagy hálára kötelezte maga iránt a nemzetet, örömmel olvasta Thurzó híradását, hogy őt nemességre ajánlotta. A biccsei egyház és iskola állapota békés. A tescheni egyház békéje azonban veszélyeztetve van. Eredeti, sajátkezű levél, zárlatán papirfelzetes viaszpecséttel. — Irreg. 1. fasc. Illustrissime Heros, Domine, Patrone observandissime, salutem solidam, gratiam apud Deum et homines cum auspicatissimo rerum gerendarum tenoré V-ae Ill-mae D-ni optans, preces meas, omnemque observantiam defero. 2 Homonnai Drugeth Bálint. 1603-ban Zemplénmegye főispánja, a Bocskay-felkelés alatt Bocskay fővezére s 1605-ben elfoglalta Nyitrát és Érsekújvárt. Bocskay halála után a császár hűségére tért s 1608-ban országbíróvá neveztetett ki. Megh. 1609-ben. (Hóman—Szekfü: Magyar történet. 4. k. 381. s köv. 11.) 3 A nagyszombati protestánsok védői, ők voltak prokuratoraik a pozsonyi országgyűlésen is. Szegedi Gáspárnak a város mellett nagyobb birtoka volt, ahol az üldözött prédikátoroknak menedéket adott. Bethlen felkelése idején Csallóköz parancsnoka volt. 4 A nagyszombati ev. egyház további sorsára J. a 70. számot.
