Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

1608. június 16. Újvár. Pogrányi Benedek 1 újvári alkapitány Vitéz Imréhez,' Thurzó Szaniszló föszolgájához. A vallásszabadság ügyében vele közölt híreit jó néven vette. Ha igaz az, hogy Csehországban a király megengedte a vallás gyakorlatát, ágy ez bizonyára a birodalomban is be fog következni. Adja Isten, hogy a háborúságok elcsendesedjenek és felvirradjon a béke napja. Eredeti, sajátkezű levél, zárlatán piros viaszpecsét nyomaival. — Irreg. 10. fasc. 40. 1608. augusztus 6. Neuburg. Vilmos Farkas bajor herceg Thurzó Györgyhöz. Mátyás főhercegnek Rudolf ellen Prágába vezetett expedíciója alkalmával megismerte Thurzót, mint hazája és a vallás védőjét és barátai közé sorozta őt. Arra kéri most, hasson oda, hogy a Magyarországon visszaállított lelkiismereti szabadság a szomszédos országokban is megengedtessék. A pozsonyi követeknek atyja három kijelölt prédikátor közül választást engedett. Eredeti, sajátkezű levél, zárlatán címeres piros viaszpecséttel. — Irreg. 15. fasc. Illustris et generöse Comes, Domine et Amice singulariter dilecte. Non, dubito, quin recenti adhuc memoria teneas eos sermones, quos nuper in Bohemia conferabamus eo tempore, cum sibi invicem reconciliarentur Romanorum imperátor Rudolphus et suae maiestatis fráter Matthias designatus Hungáriáé rex, archiduces Austriae, domini mei et cognati tum clementissimi, tum observandissimi. Et ea quidem colloquendi occasio eo gratior mihi fűit, quod viam mihi stravit ad contrahendam cum iis amicitiam, quorum praecipua eminet virtus in conservanda Reipublicae et religionis verae libertate. Inter quos cum Te non postremum esse noverim, habet de 1 Személyére 1. a 21. ]. 1. jegyzetét. 2 Azon kisnemes családok egyike, amelyek hűséggel szolgálták a Thurzó családot és amelyeknek a prot. egyház olyan sokat köszönhet, a Nemeskürti Vitéz család. Vitéz Imre a század kezdete óta Thurzó Szaniszló szolgálatában áll és ennek semptei udvarából intézi birtokai és az azon levő egyházak ügyeit. Thurzó semmi fontosabb dologban nem határoz nélküle, de különösen kikéri tanácsát prédikátorok meghívásánál és zsinatok tartásánál. (V. ö. a 207—208. sz.) 1620 körül halhatott meg, mert későbbről nincsenek rá adataink.