Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

missum status et ordines regni acceptare nulla ratione possunt. Nostra (!) igitur interest obsecrare et obtestari Deum, ut nostras res suae providentiae commendatas habere velit. Curis enim nostris nil proficimus, quibus succubituri essemus, si cervicibus nostris incumbere eas pateremur. Proinde easdem in humeros Domini per pias preces transferamus, ipsius enim paterna Providentia valet, adeoque valet, cum omnes humanae curae sunt enerves et inanes. Exemplo nobis esse potest regius propheta Dauid, qui simile quiddam a Saulé perpessus hoc modo seipsum consolatur: Jacta super Dominum curam tuam et ipse te sustentabit. Intentet sane hic mundus, Diabolus et omnes ipsius squamae nobis necem, cladem irruant, invadant nos, modo habeamus a nostris partibus Christum et ipsius sanctum evangélium, qui nos apud prophetam Esaiam consolatur, inquiens: Ego ego sum consolator vester, qui es tu, ut timeas ab nomine, qui-morietur, et a filio hominis, qui tanquam herba cadit et labitur. Tandem, tandem bona causa triumphabit. Quod superest, magnificam D-nem V-am una cum generosissima consorte, pignoribusque dulcissimis, totaque aula inclita protectioni Christi commendo et quam diutissime florentem valere, valentemque florere cupio. Datum raptim Epperies anno 1604. 18. die Julii. Sp-lis M-ae D-nis V-ae deditissimus Johannes Mihalko minister verbi Dei patriae suae Epperies m. p.

5 24. 1604. július 27. Galgóc. Török Balázs galgóci tiszttartó Thurzó Szaniszlóhoz.

1 A Galgócban Thurzó kezdeményezésére építeni kezdett templom készen áll, csupán a belső berendezés hiányzik. Kéri Thurzót, hagyja jóvá az asztalos által a belső berendezés elkészítésére benyújtott költségjegyzéket, hogy a templom minél hamarabb átadható legyen rendeltetésének. Eredeti, sajátkezű levél, zárlatán papirfelzetes, címeres viaszpecséttel. — Irreg. 1. fasc. 5 Irodalmi téren is működött főleg fordításokkal. 1604-ben fordított egy vallásos könyvecskét németből, amelyet Homonnai Bálint adott ki, 1610ben revideálta a Pauli Simon által készített Postillát és ő maga „scriptum, tenue, ex Lucae Pollionis praestantissimi theologi libello de vita aeterna in Hung. idioma translatum" művét ajánlja Thurzónak, kérvén tőle a kiadatását. (Árv. lt. Fasc. 198. No. 6. és 80.) Ezek korábbi munkái. Irodalmi munkásságát ismerteti Szinnyei (Magyar írók, 8. k. 1292.), de e fordítások itt nincsenek felvéve. 1 Személyére 1. a 20 1. 2. jegyzetét.