Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

adott álláspontjához, ha a vallásügyi vitát félre nem teszik, más tárgyra nem térhetnek át s kénytelenek lesznek „re infecta" eloszolni. Az ev. státus figyelmeztetni fogja a nádort tisztére, hogy a sérelmeket mielőbb orvosolja. Eredeti, sajátkezű levél, zárlatán címeres, piros viaszpecséttel. — Irreg. 5 fasc. 225. [1619. Pozsony.] A kath. státusnak a pozsonyi országgyűlésen benyújtott írásának másolata. A katholikusok kifejtik benne kívánságaikat és megjelölik a béke eszközeit. Egykorú másolat. — Irreg. 5. fasc. [Chuthy Gáspár 1619. július 20.-án Pozsonyból Thurzó Szaniszlóhoz intézett, 215. szám alatt regesztában közölt levelének melléklete.] Media, per quae inter statum catholicum ab una, et Augustanum ac Helveticum ab altera partibus in negotio religionis facilius conveniri potest. Primo. Cum omnes illae concessiones, quae in pacificatione Viennensi ad primum et constitutionum anni 1608. art. 1., nec non conditione sexta diplomatis regii et constitutionum anni 1618. articulo ultimo in religionis negotio intercesserunt, amplae satis et in favorem mutuae pacis et tranquillitatis factae sint. Ideo contra dictae pacificationis Viennensis et praetactarum publicarum constitutionum ac diplomatis tenorem in praeiudicium status catholici ne latius extendantur, status catholicus omnino vult. Secundo. Quamvis dominis terrestribus et subditis, quo ad exercitium religionis libertás permissa sit, tamen libertás dominorum terrestrium merito maior est libertate subditorum, ut qui iuxta decret. Tripart. part. 3. tit. 30. praeter laboris mercedem nihil plane iuris in bonis dominorum suorum habent. Ideo maneant sub potestate et iurisdictione dominorum suorum. Nihilominus tamen ad amplectendam aliquam professionem conscientiae ipsorum contrariantem vi ne cogantur. Quia porro status catholicus in praemissis punctis ne in minimo quidem statum Augustanum et Helveticum laesit, nullám habent causam conquerendi, maximé vero necessarium est, ne domini Augustanae, Helveticaeque professionis, quo ad directionem exercitii religionis, in bona et ditiones dominorum catholicorum se se immittant.