Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.
A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.
1619. július 24. Pozsony. Plathy Ferenc Thurzó Szaniszlóhoz. Ma az országgyűlésen mindkét státus benyújtotta írásban kívánságait s megjelölte azokat a feltételeket, amelyeknek teljesítésével a béke létre jöhet. Megküldték az uraknak is, akik látván, hogy ezeknek az írásoknak az alapján a békét nem lehet megteremteni, intették a rendeket, hogy „illendöb" feltételeket nyújtsanak be. Mivel írásából egyik fél sem enged, félendő, hogy az országgyűlés „re infecta" fog szétoszolni. Eredeti, sajátkezű levél, zárlatán papirfelzetes, címeres viaszpecséttel. — Irreg. 5. fasc. Illustris ac magnifice Domine, Comes Domine mihi semper gratiosissime, servitiorum meorum humilium deditissimam subiectionem. Akaram Nagodot az may tractarul tudósítanom. Regwel eoszwe geolwyn, minemö yrast concipialt az euangelicus status, (melinek pariayat ym megh keoltem Nagodnak) azt be attak, 1 azonkepen az catolicus status, annakis pariayat megh kötte Nagodnak Chyuti Istwan vram, minemö yrast adot be. 2 Ki miat sok disputacio uolt az orszaghbeliek keözet. Sok uyllongas es disputacio utan mind az kett yrast uitték palatinus vramnak eö naganak es az teöb vraknak, kik megh oluastak mind az kettőt es dyscuraltakis felöle, latwan mind az kett rendbelieknek kewansagokot, holot az pápisták azt kewannyak reöuideden, hogy minden dominus terrestris szabad legyen az eö zentt egyhazában oli papot tartani, ualaminemött akar. Mégis admonealtak az országot, hogy milliebben gondolkodwan az dologhrul, illendöb conditiokra accedallyanak, seöt palatinus vram eö naga ugian az Istenyert kerté (az mint personalis vram referálta az keöwetsyget), hogy ualami yob mediomokot kérésének. Az érsek penigh ugyan azon keöweteknek azt monta, hogy ha ennek az kewansagnak adhereal az euangelicus status mindenekben, tehát ez sémiben múlik. Imar holnap nem tudom mire accedalnak, mert az jesuytakot sem akaryak semikepen ki keöldeny, pretendalwan, hogy semi eörekes es állandó yoszagok nynchen Magyar Orszaghban, holot az szombaty kalastromotis eö felsyge chak ideygh attak lakóul nekiek, mind egi sellereknek es ygi sémire nem akarnak accedalni. 3 Mert az templumokot sem akarnak semikepen engedni, kewanwan, hogy minden vr, pap es nemes ember szabad 1 Az ev. rend Rationes Evangelicorum, c. alatt adta be írását, amely 15 pontban főleg a „cum templis" és a ius patronatus kérdésével foglalkozik. (Acta Diaetalia Fasc. III. No. 7. Kincst. oszt.) 2 A kath. státus írását 1. a 225. számnál. 3 A jezsuiták történetére 1. Velics László: Vázlatok a magvar jezsuiták múltjából 1560—1610. Bpest, 1912.
