Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

nak ajánlja és kéri, hogy támogassa őt a magasabb tudomány megszerzésében és küldje ki e célra Germániába.

2 Eredeti, sajátkezű levél, zárlatán címeres, piros viaszpecséttel — Irreg. 15. fasc. 206. 1619. március 18. Bajmóc. Abrahamides Izsák Pozsony-, Nyitra- és Barsmegyék superintendense Thurzó Szaniszlóhoz. A galgóci iskolába olyan nevelőt kellene állítani, aki a magyar mellett a latin, német és cseh nyelveket is bírja s azonkívül az udvari szokásokban is járatos. Ilyen nevelőt még nem talált. A biccsei iskola kántorát ajánlták, előbb azonban ki fogja puhatolni, hogy tényleg alkalmas lenne-e. A nem közölt részben megköszöni Thurzó gratulációját Apollóniával való eljegyzéséhez és közli vele, hogy április 9.-ére Pozsonyba megy az ottani prédikátor, Simon esküvőjére.

1 Eredeti, sajátkezű levél, zárlatán papirfelzetes, címeres viaszpecséttel. — Irreg. 6. fasc. Illustrissime Comes et Domine, Domine, Patrone gratiosissime, eandem salutem corporis animaeque precatus, me et obsequia pietatis commendo Quantum ad paedagogum attinet, de eo iam et mecum et cum reverendo dominó magnifico Schaibelio

2 egi copiose et valde diligenter. Sed quando conditiones consideramus, quibus istum paedagogum ornatum esse oportet, nemo profecto talis in hac, montanaque vicinia occurrit. Eruditum virum linguae Hungaricae, Germanicae et Bohemicae gnarum, ideoque non tarn scholasticis quam civilibus et aliquomodo aulicis etiam moribus et illum instructum esse oportet. Credat mihi illustrissima Vestra, magnificaque Dominatio, eo me esse animo, ut sicuti animae meae, ita dulcissimis istis flosculis 2 1620-ban két ösztöndíjas tanul Wittenbergben Thurzó költségén. Kitűnik ez Henkel Lázárnak 1620. febr. 27.- és ápr. 24.-ről Thurzó Szaniszlóhoz intézett leveleiből értesítvén őt, hogy rendelkezése értelmében két wittenbergi alumnusának kiutalt 100 forintot. Az ösztöndíjasok a levélben nincsenek név szerint megnevezve. (Irreg. 13. fasc.) 1 Heuchelin Simon. A németországi Neuburgból kiűzetve jött Pozsonyba 1608-ban. A zsolnai zsinaton a pozsonyvidéki német egyházak felügyelőjévé választották. Megh. 1621-ben. Életrajzát 1. A pozsonyi ág. hitv. ev. egyház története. 2. rész. Az egyházközség belső élete és intézményei. Pozsony, 1906. I. Schmidt Károly Jenő: Papok életrajzai. 37. 1. Meghívására v. ö. a 40. számot. 2 Scheibler Jakab már 1591-ben Modorban volt prédikátor és itt is halt meg 1620-ban. Kitűnik ez abból a levélből, amelyet Abrahamides superintendens és Spiegler Jakab pozsonyi német esperes írtak Thurzó Szaniszlóhoz 1620. ápr. 24.-én Privigyén elnökletük alatt tartott zsinat alkalmából. Értesítik Thurzót. hogy Scheibler Jakab könyvtára nézetük szerint 600 forintot és 4 dénárt ér. Kérik, hogy vagy ennyiért vegye meg, vagy pedig engedje meg az özvegynek, hogy szabadon eladhassa. (Irreg. 6. fasc.)