Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

Illustrissime spectabilis et magnifice Domine Comes, Domine gratiosissime. Quemadmodum V-ae C-nis zelum et Lutheranae orthodoxias Studium saepius admirati sumus, ita nunc de incremento eiusdem non possumus non toti Hungáriáé ex animo gratulari. Percepimus enim partim ex literis clementibus, partim ex uberiori relatione do­mini magnifici Spigelii, collegae nostri perdilecti, quam devoto lau­dabilique conatu M-tia V. ceremoniarum quandam uniformitatem et ritibus nostris correspondentem harmóniám introducere meditetur. 2 Pium omnino et salutare hoc institutum est, cuius successum vovemus felicissimum, venerati Deum supplices, ut porro virtute et sapientia C-nem V-am magis magisque induat et diutissime floren­tem conservet in ecclesiae tutelam et Lutheranae fidei propagationem constantissimam. Ita semper precabimur et una parati sumus luben­tissime in medium consulere, idque omne conferre, quod ad ecclesiae Hungaricae usum pertinere intellexerimus. Qua de causa voluntati V-ae M-tiae sine mora satisfacere, brevem praecipuorum rituum epi­tomam consignare et hisce adiunctam transmittere voluimus, una cum exemplari agendorum ecclesiasticorum, uti vocant, unde pro­lixior declaratio peti poterit eorum, quae in praedicta consignatione breviter delineata sunt. Quod nostrum Studium, ut V. M-tia clementi agnoscat animo, rogamus obnixe, denuo quaevis offerentes officia et C-nem V-am divinae protectioni ac assistentiae ex animo commen­dantes. Dabantur Wittebergae die 20. Mártii anno 1617. Decanus, senior et ceteri professores facultatis theologicae ibidem. Wittenbergből 1616-ban tér vissza és atyjának az év végén történt halála után átveszi örökségét, az árvái főispánságot, a hatalmas Thurzó-vagyont, de átveszi, ill. örökli atyja nagy szellemét és annak koncepcióit mint méltó utód fejleszti tovább. Politikai működését a hitbeli meggyőződés és az eszményekért való ra­jongás jellemzik, innen magyarázható, hogy Bethlennek kezdetben ő a leglelke­sebb híve és, bár később kettőjük gondolkodásában szakadás állott be, mégis ki­tart mellette. A magyar protestantizmus életében alig kezdhette meg a reá váró nagy feladatok előkészítését, korai halála ezek kivitelében megakadályozta. Egy­séges egyházi szabályzat, iskolák továbbfejlesztése ill. újak alapítása, ezeknek legkiválóbb tanerőkkel való ellátása és ezzel kapcsolatban a külföldi iskolázta­tásnak fokozott előmozdítása érdekében már rövid életpályáján is elhatározó lé­péseket tett. A wittenbergi egyetem tanáraival e célból a legélénkebb levélbeli összeköttetést tartja fenn, úgy szintén volt nevelőivel is. (V. ö. Meisner, Franz, Spiegel stb. leveleit hozzá főleg a 8. Irreg. fasc.-ban. Paludinus János volt neve­lőjének, most csütörtökhelyi tanítónak 1618. jún. 29.-én Csütörtökhelyből hoz­záírt levelét u. 0.) Korai elhunytával vele sírba szállott az árvái ág fiága. Élet­rajzát megírta Kubinyi Miklós: Bethlenfalvi gróf Thurzó Imre Bpest, 1888. Magy. Tört. Életrajzok. Munkájában fölsorolja és értékesíti az árvái levéltár adatait is. V. ö. továbbá a köv. műveket: Angyal i. m., Szekfü Gyula: Bethlen Gábor i. m. vonatkozó fejezeteit és Károlyi Árpád: Bethlen Gábor levelei. Né­hány tört. tanulmány 409. s köv. 11. 2 A szász egyházi ritus az 1530.-Í Ágostai hitvallás és az 1577—80. kö­zött létrejött Formula Concordiae alapján állott és a szigorú lutheri irányzat kifejezője volt. V. ö. a 118. 1. 6. jegyzetét.

Next

/
Thumbnails
Contents