Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

1610. november 7. Bécs. Mátyás mandátuma Thurzó Györgyhöz. Pozsonyból november 3.-án hozzáintézett leveléből értesült, hogy a győri ev. lovas és gyalogos zsoldosok ev. prédikátor behívására kérnek tőle ismételten engedélyt. Meghagyja neki, hogy ennek a megengedésétől mindaddig eltekintsen, mig vele ebben a dologban nem tárgyalt. Eredeti mandátum, zárlatán viaszpecsét nyomaival. — Fasc. 24. No. 19. [Melléklet.] Matthias secundus Dei gratia Hungáriáé, Dalmatiae, Croatiae, Sclauoniae etc. rex, designatus in regem Bohemiae, archidux Austriae dux Burgundiáé, marchio Morauiae et comes Tyrolis etc. Spectabilis ac magnifice, Fidelis nobis sincere dilecte. Ex literis Fidelitatis Vestrae de 3

a

. Novembris Posony datis, intelleximus, nonnullos praesidiarios milites equestris et pedestris ordinis praesidii nostri Jauriensis (supér inductione cbncionatoris religionis ipsorum) vobis molestiae esse non desistere.

1 Quia vero pro expeditione Transyluanicorum negotiorum vos quoque propediem hic adesse necessum erit: Benigne Fidelitati Vestrae committimus et mandamus, ut eousque , donec hic vobiscum hoc de negotio contulerimus, ab introductione huiusmodi omnino supersedeatis. Neque aliter feceritis. Cui de reliquo gratia et dementia nostra regia benigne sumus propensi. Datum in civitate nostra Vjenna, die 7

a

. Novembris anno 1610.

2 Matthias m. p. — Laurentius Ferenczffy m. p.

3 Kívül rájegyezve: Exhibitae Posonii 12. Nov. 1610. De supplicatione Jauriensium et introductione concionatoris Jaurinum. 1 V. ö. a 96. számot. 2 Győrben, mint a protestánsok egyik erősségében, mindjárt a század elején megindult az ellenreformáció a legnagyobb hévvel. A nagy részben evangélikus őrség minden tilalom ellenére bevitte a maga prédikátorát és mindent elkövetett ott tartása érdekében. Hogy milyen erős volt az ellenállásuk az ellenreformáció exponenseivel, a győri káptalannal és a győri főkapitánnyal szemben, mutatja Breiner János főkapitánynak 1606. nov. 9.-ről Mátyás főherceghez intézett levele, amelyben a győri őrség megerősítését kéri, „forderist deren hiesigen überheuften Ungern halber, welche unter anderm sub praetextu religionis, da sie sich dan bereit, wie ich vernehme, merken lassen, eine neue Kirche und Schul allhie aufzubauen und ihre exercitia zu halten, welchen ich mit den zweien ordinari Fendlein alsdan ihr Fürnehmen zu waehren, viel zu schwach sein und also die Festung in hohe Gefahr und woll mehr Verlust gesetzt würde." (HKR. 1606. Nov. No. 37. Exp.) 1608-ban éleződik ki ismét nagyon a helyzet, mert „die vornehmste ungar. „Hauptleute", amint ezt Breiner a királyhoz dec. 15.-én tett jelentésében (HKR 1608. Dez. No. 8. Exped.) írja, titokban bevitték a kálvinista prédikátort és a főkapitány csak a legnagyobb erőszakkal tudta őt a várból eltávolítani. Illésházy nádor és Thurzó segítségét kérték és csak ezek közbenjárására állott be néha-néha kisebb szünet az annvi szenvedéllvel folvt harcban. (HKR 1606. Aug. Nó. 35. Registratur.) 8 Magyar udvari kancelláriai titkár.