Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

hogy Ngoddal egiöt minden haborgatoj ellen megh oltalmaznám, kj jeönne es az mi vallásunk szerent való praedikator lenne. En elege bizthattam es reais feleltem neki, hogy az Nagod hatalmaual mindenek ellen megh oltalmazom. Hlyen iora való dologban nem akartam semmj halladekot .tennj, hanem tegnap egy szolgámat mas dolognak szinye alat Dioszegre küldeottem vala es az el mult eyel 12 órakorban hoza Thordanus Jánost

4 ide Sempthe varában es mostan it nálam vagyon. Hogy ha annak okaert valamj mandátumát hoznának eö feölsegeteöl érette ream, auagy hogy ha magamat citálnának, Ngodat kérem, hogy adgyon tanosagot énnekem Ngod ezök ellen, mint s hogy es miuel oltalmazzam magamat es Ngodis legyen minden oltalommal melletem. Megh hidgie Ngod, hogj olj tudós ember ez, hogy sokat efficial az kerezthyen anya zentegyhazban. El hittem bizony, hogy az mj ellenközöinknekis nem keues ártalmakra leszen. Semmj olj bizonyos uy hirtt egyebett nem irhathok Ngodnak, stb., stb Datum ex arce Sempthe 16. die Augusti anno 1610. Ill-mae D-nis V-ae servitor et fráter addictissimus, quoad vixero Stanislaus Thurzó m. p. 90. 1610. október 2-7. Pozsony. Thurzó György felterjesztése a királyhoz. A Bécsben Kremberg udvari kancellár által eléje terjesztett három, pontra a következőképen felel: Ami a vallásügyi pontot illeti, sem ő, sem pedig engedelmével más nem vitt be német prédikátort Nagyszombatba. Ő a vallás ügyében az ország végzései alapján áll és ezek értelmében igyekszik eljárni. A másik két pontra, hogy t. i. miért nem akarják a magyar rendek az országban a német zsoldosokat tűrni és hogy Thurzó ne ártsa magát kamarai dolgokba, a nem közölt rész tartalmazza a feleletet. Fogalmazvány. Mellette a fogalmazvány két tisztázata. — Fasc. 2. No. 21. Sacratissima Regia Maiestas et Domine, Domine clementissime. Fidelium servitiorum meorum in gratiam M-tis V-ae regiae humilem oblationem. Cum iam Vienna discessum meditarer, ipsa eadem hora, qua a M-te V-a abeundi licentiam peterem, gravissima quaedam puncta coram M-te V-a per magnificum dominum Udalricum a Krembergh cancellarium consiliariumque M-tis V-ae mihi 4 Hányatott életét megírta Ipolyi Arnold: Veresmarti Mihály élete és munkái (Bpest, 1875.) c. művében a 204. laptól passim. Ipolyi azonban épen élete utolsó szakaszára nem rendelkezett adatokkal, pedig, amint közölt adatainkból következtethetünk, életének utolsó esztendeiben kiegyensúlyozódott és az ev. egyház hű szolgája lett. Megh. 1613-ban. V. ö. reá a 91., 120. és 121. számokat.