Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

petitur, quidnam sit faciendum cum Cassoviensibus, qui in praeteritis natalitii festis canonico capituli Scepusiensis in domo regia exercitium religionis peragere minimé concesserint, imo in tantum exacerbatos fuisse eosdem cives Cassovienses, ut ipse canonicus rursum quamprimum dimitti debuerit. Videretur itaque mihi ipsos Cassovienses quoque ut alteram partém audiri debere. Quamobrem nomine Suae M-tis ad ipsos Cassovienses literas expediendas esse censerem, in quibus ipsum factum ipsis exprobraretur, quod videlicet contra conclusionem Viennensem et statuta regni liberum exercitium religionis etiam privatim interturbare sint ausi, cum tamen pro exemplo Tyrnavienses

2 habere potuerint, contra quos regnicolae propter simile factum, nisi negotium aliter compositum fuisset, sat rigide processissent et fere in nótám perpetuae infidelitatis propter non observationem statutorum incidissent, tanquam illi, qui se aperte statutis regni opposuerunt. Eam itaque ob causam Suam M-tem serio ipsos requirere, ut facti istius causam sacrae maiestati statim aperiant et cur nam illud attentare ausi fuerint declarent. Quod nisi factum fuerit, Suam M-tem palatino regni Hungáriáé serio demandaturam, ut in octavis Eperiessiensibus primitus celebrandis, convocatis ad id consiliariis Suae M-tis, iudicibus regni ordinariis, iuridice hoc negotium revideat et eos, tanquam non observatores statutorum regni, iisque aperte sese oppositores de iure regni puniat. Quid autem responsi ipsi Cassovienses ad tale mandátum Suae M-tis dederint et quid ulterius sit faciendum, Sua M. superinde deliberare et commodius determinare seiet.

3 85. Keltezetlen. [1610. február 22.] Azoknak a pontoknak a jegyzéke, amelyeket Thurzó György 1610-ben Bécsben tartott gyűlésen a király és az osztrák protestánsok között felmerült ellentétek békés elintézésére a király és a rendek elé terjesztett.

1 Az öt pont szerint a király megígéri, hogy a mult évi márciusi vallási végzést megtartja és úgy a katholikusokat, mint az evangélikusokat szabadságukban megvédi, hogy az igazság kiszolgáltatásában mind a két felekezetet egyenlőnek tekinti, a sz. kir. városoknak az országgyűléseken negyedik rendként való - A nagyszombati prédikátor és tanító ismeretes elűzésére céloz. 3 Amint a 90. számból következtethető, Thurzó igazságot szolgáltatott. 1 Kiadva Katona i. m. 29. k. 285—287. 11. Az itt közölt szöveg nem egyezik teljesen az eredetivel, de az eltérések lényegtelenek. Katona közléséből hiányzanak azonban teljesen a fogalmazványba Thurzó által sajátkezűleg eszközölt beto'dások. \