Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XIV. Budapest 1930.

Paulinyi Oszkár: Iratok Kassa sz. kir. város 1603—1604-ben megkísérelt rekatolizálásának történetéhez

ha pillanatnyilag valóban csökkent volna a számuk, ez a háborúval van. összefüggésben, t. i. ráunva piszkos mesterségükre, beállnak katonának. Nem helytálló ama érvelésük, hogy a templomnak, mint benszülöttek, ők a jogos tulajdonosai, míg a káptalaniak csak beköltözöttek. Ez állhat a polgári házakra nézve, hol a káptalaniak inquilinusoknak tekinthetők, de nem a templomra vonatkoztatva. Túlzás, ha azt mondják, hogy ők az eretnekek különböző szektáitól távol állanak, mert tudvalevő, hogy a magyarok túlnyomó része kálvinista, mások pedig, egyéb hamis dogmáknak hódolnak. Hogy a három ízben leégett templomot kijavították, ezzel, ha egyszer használták, tartoztak s az egyház, kivált a dominikánus rendház bőséges javaiból könnyen megtehették. Hogy nekik az egyik vagy másik kápolnát visszaadják s istentiszteleteik tartását, vagy egy új templom építését megengedjék, ezt nem tartják tanácsosnak, mert ha csak valamelyes engedményt is tesznek nekik s a tett rendelkezéseken változtatnak, a katholikus vallás előbbrevitele megbukott, s a gazdagságukban dölyfös szakadár polgárok és példájukon indulva mások is még engedetlenebbek lesznek az: uralkodóval és az egyházi renddel szemben. A megkezdett művet folytatni kell; a város falain belül és kívül csak a katolikus vallás gyakorlata engedtessék meg; a városi tanácsba, úgy itt mint más városokban is, katolikusok választandók, ha ugyan ilyenek találhatók; a vagyonos elem s az iparosok elköltözésétől nem kell tartani; a helyőrség a főkapitány felterjesztései értelmében megerősítendő. Ha a folyamodók ebbe nem nyugodnának bele, a király a város nyolc előkelő polgárát idézze Pozsonyba, Bécsbe vagy Prágába s tartsa fogva őket mindaddig, míg föltétlen engedelmességet nem fogadnak. A megidézendők közt többek közt névszerint megjelöli Bocatius Jánost, a város bíráját s leglelkesebb hívét, Herczeg Istvánt, mint akik otthon a népet s a közelmúlt országgyűlésen a rendeket is zavargásokra s zajos jelenetekre tüzelték. Eredeti: St. A., Ungarn, 274. csomó, a „Die Angelegenheit der Kaschauer Kirche ..." c. iratkötegben. Serenissíme Princeps et Domine Domine Clementissime! Orationum et humilium servitiorum meorum in gratiam Serenitatis Vestrae humillimam commendationem. Cassoviensis reliquarumque civitatum liberarum partium regni superiorum in causa religionis sacrae caesareae regiaeque Maiestatí, dominó nostro clementissimo porrectas supplícationes

1 ex mandato Serenitatis Vestrae cum catholicis dominis consiliariís, reverendissimis Agriensi," electo Transilvaniensi

3 et Varadíensi

4 praelatis in matúrám sumentes deliberationem haec pro nostri ingenii capacitate rescribenda videbantur. Reverendissimus vero dominus cancellarius,' comes Thomas Erdeody

6 et Sigismundus Forgách

7 per literas meas requisiti idem sentiunt, coeteri

8 nondum sua vota dederunt. 1 L. 21. szám alatt. 2 Szuhay István, 1. még 20. 1. 8. jegyzet. 3 Napragyi Demeter 1596—1606. 4 Migazzi Miklós, 1. 31. 1. 4. jegyzet. H ^"orc?^h Ferenc nyitrai püspök, 1. 34. 1. 1. jegyzet. 6 Erdődy Péter horvát bán fia, "1558, f 1624; a török elleni harcok-