Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XIV. Budapest 1930.

Paulinyi Oszkár: Iratok Kassa sz. kir. város 1603—1604-ben megkísérelt rekatolizálásának történetéhez

valent' huomini, che molti visi riduriano, essendosi alcuni lasciati intender, che lo desiderano. Io starö molto atento in tutto quello che conviene al servitio di Dio a di Sua Maestá et di quanto succederá l'avisaró. Questo guidice intendő che viene con intentione a nome di costoro di supplicare a Sua Maestá, che li conceda una chiesa et vengono ben armati de danari per cavar questo negotio secondo il loro intento.

2 Sua Maestá é prudentissima, che so delibererá come conviene. Per ciö non diro altro, ho voluto avisarlo a Vostra Signoria Illustrissima come anco, che se a quelli di Eperies e Laitz

3 Sua Maestá manderá comandamento rigoroso et a me che faccia osservarlo, per che diano le loro chiese a catolici, facilmente le darrano, védendő quello, che questa cittá ha fatto et in particolare quelli d'Eperies per quanto sono avertito, hano gia detto, che se Sua Maestá li dara un'altra chiesa, rinontierano quella che tengono, nella quale et nell'altra di Laitz conveniria metterei delli Gesuiti, per che come Vostra Signoria Illustrissima sa sono dilligenti et utílí per il fruto della fede catolica. Sara bene che Sua Maestá meni alla longa la espeditione de giudice, fra tanto che si finisca la diéta et il mese e mező, che ho permesso di tempó a predicanti, acciö 2 Rudolf udvarának züllöttsége mellett (Szilágyi: Magyar Nemz. Története V. 565—66. 11.) a kassaiak sikert csak a tanácsosok megvesztegetésétől remélhettek; a költséget nem kímélték, Coraduzzi titkos tanácsosnak s birodalmi alkancellárnak pl. 400 arannyal kedveskedtek (Károlyi Árpád: Néhány tört. tanulmány 185. 1. 2. jegyzet.). 3 Á kassai templomfoglalás a magyar ellenreformáció korabeli főmozgatóinak, Szuhay István egri püspök s esztergomi érseki adminisztrátornak és hethesi Pethe Márton kalocsai érseknek a bécsi kormányköröknél megértő fülekre talált elgondolásában csak nyitánya lett volna egy általánosabb jellegű akciónak, mely — a soproni példán indulva (1. Payr Sándor id. monográfiáját) — hivatva lett volna a protestantizmust az erőszak nyers eszközeivel a többi szabad királyi városból is kiszorítani. A terv annak a vizsgálatnak a során került volna kivitelre, mely a szepesi és pozsonyi kamarák egyértelmű javaslataira 1603 őszén rendeltetett el a városi közigazgatás felülvizsgálására. A vizsgálat tulajdonképení célja eredetileg a szabad kir városok pénzügyi gazdálkodásának az ellenőrzése lett volna (L. a szepesi és pozsonyi kamarák ez irányú előterjesztéseit: Hk. A., Ungarn, 1603. júl. 28 alatt.). A vallási kérdés, az egyes templomokban a katholikus vallásgyakorlat helyreállítása s azoknak visszaadása a katholikus egyház kezébe, csak később vetődik fel a kiküldendő bizottság feladata gyanánt, de a súlypont azután hova-tovább erre a pontra terelődik át. így 1604 február elején Pozsonyban a bizottság a protestáns papok elűzésével kezdi munkáját (Károlyi Árpád: Néhány történelmi tanulmány 178. 1.) s utóbb a vizsgálat megejtését a szepességi városokban a szepesi kamaránál főként ezért sürgetik. (L. alább a 25. számot). E vizsgálattal, illetőleg annak céljával függ össze Belgioiosonak a lőcsei s eperjesi templomokra vonatkozó e megjegyzése is.