Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XIV. Budapest 1930.

Paulinyi Oszkár: Iratok Kassa sz. kir. város 1603—1604-ben megkísérelt rekatolizálásának történetéhez

ha fattxr mercede per intender la volonta di quella. Hanno in memóriáié datto per prima querella, che Ii detti capitulari levano a loro predicatori heretici le ottave et le quarte, che nella diéta fu rimesso a tempi piü pacifici,

3 et pregano, non si voglia in ciö far novita alcuna; la seconda, che i capitolari tiranicamente procedono nel coglier le decimé; terca, che pretendono le quarte in alcuni lochi, che a memoria d'huomini non hanno hauto. Quarta, che per ogni parola, che nelle prediche contra alla fede Catolica, i loro pastori, come contrarii dicono, gli citano avanti il vicario, gli scomunicano e cercano di perseguitarli con il braccio seculare. Perciö domandano, che havendo querella contro i loro predicatori, non si debba avanti il vicario come adversario, ma appresso a suoi signori o patroni dargliela. A tutte queste cose ho riposo, che a Vostra Maestá toca il deciderle et comandare, quanto sara servita, che fra tanto non si faccia inovatíone. Di Cassovia a 11 Ottobre 1603. Di Vostra Maestá cesarea humilissimo e fidelissimo servítore Gio. Jacomo Barbiano Belgioioso

4 2 Ezt a rendeletet, amely nyilván azonos a 8. sz. a. ügyirat hátirati feljegyzésében említettel, nem ismerjük. 3 Az 1603. országgyűlés kir. előterjesztései többek közt követelték a tized fizetését azon jobbágyoktól is, kiket a nemesek e kötelezettség alól felmentettek, vagy akiktől a tizedet maguk a nemesek veszik meg. A rendek azonban az előterjesztés e pontját azzal, hogy e tekintetben világosan intézkednek a korábbi törvények, elvetették s e cikkely nem is került be a törvénykönyvbe. (Károlyi Árpád: Magy. Országgyül. Emlékek, X. köt., Bpest, 1890. 137. s 142. 11.) 4 Teljes nevén: Giovani Jacomo Barbiano, conte di Belgioioso. Tekintettel arra, hogy a magyar irodalomban általában Belgioioso Jakab néven ismeretes, a kivonatokban s jegyzetekben e néven említjük. 1565-ben született Navarrában, hol atyja, Lajos, parancsnok volt. Már kora ifjúságában a katonai szolgálatba lép Spanyolországban, majd a pármai herceg seregében Németalföldön és Franciaországban. 1603. nyarán Rudolf császár felsőmagyarországi főkapitánnyá nevezi ki. Itteni szereplése közismert. A Bocskay-felkelés felidézésének vádjával terhelten elveszti a prágai udvar kegyét s ekkor ismét spanyol szolgálatba tér vissza Németalföldre. Meghalt 1626-ban Lüttichben. (Kr. A. Bestallungen No 749. és Zedier J. H. Universal-Lexikon, Halle u. Leipzig 1733. B. III. Spalte 416—17.) Prot. Egyházt. Adattár. 3