Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XIV. Budapest 1930.

Paulinyi Oszkár: Iratok Kassa sz. kir. város 1603—1604-ben megkísérelt rekatolizálásának történetéhez

Kívül: 1. Felzet: Supplex libellus Stephani Szuhay episcopi Agriensis. //. Az elintézés során tett hátirati feljegyzések: 1. Ut templum parochiale Cassoviense e manibus civium Cassoviensium exceptum capitulo Agriensi assignetur, opus plane pium et iustum esset. Sed quia non tarn facile, ut opinamur, censerem demisse, ut cum nuntiis civitatis illius in futura diaeta Hungarica

9 per modum insinuationis ageretur, et quid porro fieri deberet, cum dominis consiliariis Hungaris catholicis ea de re tractaretur et íinitis comitiis in effectum deduceretur. Himelreich, m. p.

10 2. Idem nunc quoque sentio, et posset de hac re in futura diaeta Hungarica commode decerni. 11. Februarii 1603. Himelreich m. p. 3. További két rövidebb, ceruzával írt hátirati jegyzet nem olvasható. Az egyikben a „Pezzen"

11 világosan kivehető. származásból (atyja mészáros lett volna a pozsonymegyei Szuhán) küzdötte fel magát nagy hatalmú egyházi s világi tisztségeibe. Tiszta kezű, túlságosan becsvágyó, az erőszakosságig energikus egyéniség, akinek a liatalom birtoklása valósággal éltető eleme. Hatalomvágya kielégítésében az eszközökben nem válogatós, lefelé kíméletlen, fölfelé azonban meghunyászkodó. Politikai vonatkozásban királyi urának föltétlen híve s a kialakulóban lévő abszolutizmusnak a magyarok közt egyik legelszántabb előharcosa; lelki konstitúciójából hiányoztak azok a szálak, amelyek rezdülése ráeszméltethette volna arra a valóságra, hogy az egyébként nagy feladatokra hivatott abszolutizmus idegenek s egy velejéig romlott kormányzat — aminő Rudolfé volt — által képviselt formájában a magyar államiság alapjait is fenyegeti. Hogy politikai egyéniségének kialakulásában mennyi része volt féktelen hatalomvágyának s mennyi a szinte megoldhatatlan kormányzati feladatokból leszűrődött elvi meggyőződésnek, ennek elbírálása működésének beható vizsgálatával még jövő történetírásunk feladata. Vallási téren a hatalom nyers eszközeivel dolgozó ellenreformációnak egyik legelső zászlóhordozója. Hogy ez irányú vakbuzgóságát a másik oldalon kiegészíti-e s mennyire a belső egyházépítés áldozatos munkája, erre a kérdésre ezideig még adós a válasszal egyháztörténetünk. Egyéniségének eleddig legbehatóbb s igen tárgyilagos jellemzését Károlyi Árpádnak köszönhetjük (Illésházy István hűtlenségi pöre 29—33. 11. és Néhány történelmi tanulmány 177—78. 11.). 9 Az 1603. évi országgyűlés február 24-re volt összehíva Pozsonyba. 10 Himelreich Tibor a m. kir. kancelláriának a prágai udvarban működő titkára; körmöcbányai családból származott; mint előadónak, jelentékeny szerepe volt a magyar ügyek intézésében; működésére sokoldalú megvilágítást vetnek Károlyi Árpádnak a Magy. orszgy. emlékek korabeli köteteihez írt bevezetései, valamint a ..XXII. articulus" c. tanulmánya (Néhány történelmi tanulmány Bp. 1930). 11 L. a 28. 1. 5. jegyzetét; de lehet, hogy itt Pezzen Bertalan birod. ajidv. tanácsosról van szó.