Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XIV. Budapest 1930.
Paulinyi Oszkár: Iratok Kassa sz. kir. város 1603—1604-ben megkísérelt rekatolizálásának történetéhez
1. Keltezetlen. (1603. február 11 előtt) Szuhay István egri püspök folyamodványa Rudolf császárhoz Kéri, hogy a kassai plébánia templomnak az egri káptalan részére való átadása ügyében őrgróf Gonzaga Ferdinándhoz intézett, de az őrgróf távozása következtében teljesítetlenül maradt parancsát a szepesi kamarával és a kassai helyőrség parancsnokaival hajtassa végre. Eredeti: St. A. Ungarn, 274 csomó „Die Kirche zu Kaschau..." feliratú köteg. Sacratissíma Caesarea Regiaque Maiestas, Domine Domine Clementissime, Servitiorum meorum humillimam perpetuamque commendationem. Supplicaveram nuper Sacratissimae caesareae regiaeque Maiestati Vestrae, Domino Domino meo clementissimo, dignetur clementer ac serio demandare civitati Cassoviensi, ut templum parochiale ibidem habitum a catholicis pie et sancte extructum, 1 sed iam ab ipsis desolatum et profanatum capitulo meo Agriensi" absque omni mora et excusatione aliqua tradere non negligerent. Ad quos (!) humillimas supplicationes meas benigne Sacratissima caesarea Maiestas 1 A ma közönségesen dóm néven ismert kassai Szent Erzsébet-templom építkezése tulajdonképen csak a XV. század elején indult meg, korábban csak az alapok lerakása történt. Főrészeiben az építkezés a század végére nyer befejezést. A templomépítés anyagi terheit elsősorban a város polgársága viselte (Mihalik József: Egy fejezet a kassai Sz. Erzsébet-templom történetéből, Budapesti Szemle 1922.). 1553-ban került a protestánsok birtokába, kik azt 1604-ig zavartalanul birtokolták. A Belgioioso-féle foglalás után 1619-ben Bethlen Gábor a fennálló számarány alapján ismét a többségben lévő ág. hitv. evangélikusoknak ítélte oda, míglen 1687-ben Fenessy egri püspök azt a protestánsoktól ismét visszavette. (Rupp Jakab: Magyarorsz. helyrajzi története stb. II. köt. Budapest, 1872., 253. 1.) A XVII. század eleje óta, a magyar református elem megerősödésével a templomot a reformátusok az evangélikusokkal együttesen használták zavartalanul egész a század közepéig; a század közepén azonban a többségében az evangélikus német polgárságot képviselő városi tanács részéről a reformátusok kizárására irányuló törekvésekkel találkozunk (Egri káptalan tanúkihallgatásokról szóló tanúsítványa 1647-ből: 0. L.: Kincst. oszt., Acta publica, Fase. 24. No. 38.). 2 Az Eger várának elvesztővel 1596-ban hontalanná vált egri káptalan számára az 1597. évi XXXVIII. tc. jelölte ki Kassát ideiglenes székhelyül, hangsúlyozván a város kiváltságainak megóvását.
