Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XIV. Budapest 1930.
Paulinyi Oszkár: Iratok Kassa sz. kir. város 1603—1604-ben megkísérelt rekatolizálásának történetéhez
váltását és pedig nem csupán a városfalak határain belül, hanem a távol vidék pór-népére s nemességére is messze kiterjedőn. 24 Mi sem áll távolabb tőlünk, mint a katolikus egyház e reorganizáló, belső építőmunkájában a protestantizmus „jogsérelmét" keresni. Az indokolt „jogsérelem" hiánya azonban korántsem jelenti azt, hogy a jezsuita-rend kassai térfoglalása — önmagában véve a katolikus egyház legsajátabb belső ügye — ne hatott volna izgatólag a protestánsokra. Ellenkezőleg: minél örvendezőbb reményekkel néztek katolikus részről e kezdeményezések sikere elébe, annál nagyobb aggodalommal töltötték el azok a protestánsok szívét, 25 akiknek épp oly jól kellett tudniok, hogy a kassai „reformáció" ezzel széles körben kiható jelentőséget nyer. Tervek, cselekmények, a nyomukban járó hióbhirek együttes hatásából s nem csekély mértékben a legközvetlenebbül érdekelt városi elem lázasan támogatást, védelmet kereső izgató-propagandájából 26 így sűrűsödik össze a valláskérdésnek az az izzó légköre, amelynek hevében a magyar protestantizmus összességének elkeseredése rövid néhány hét alatt, már az 1604. márciusában összeülő országgyűlés megnyitására közel a lobbanásig, lángotvetésig izzik. Mert hogy a vallás-probléma végsőkig feszült lázas izgalma már itt, ekkor, az egész országra kiterjedően hatalmába kerítette a lelkeket, ennek megállapítására — Szekfü Gyula felfogásától eltérően — Károlyi Árpád többször idézett tanulmányának meggyőző előadásában szilárd alapot vélünk találhatni. Az ominózus XXII. artikulusnak, amelytől Szekfü Gyula a vallás-kérdés országos jelentőségét datálja, már csupán az izzó zsarátnokra öntött olaj szerepe jutott. És ezzel kapcsolatban még egy kérdést kell érintenünk. Kit terhel a közvetlen politikai felelősség azért, hogy az ország épen ekkor, a legfelajzottabb reményekkel, a darabokra szakadt államtest egységének helyreállításáért kezdett török háború idején sodortatott a vallás-probléma mély szakadékának szélére? A választ keresve meg kell állapítanunk, hogy ez a politikai felelősség elsősorban az ú. n. „katolikus magyar tanácsosokat" terheli. A szűkebb udvari köröktől sem a kassai „reformáció" tervének Szuhay általi felvetésekor, sem annak további fejleményeinél a kérdés kényes voltának legalább megsejdítését és annak a célszerűség, az időszerűség szempontjából való mérlegelését nem lehet megtagadnunk. Ámbár meg van felőle győződve, — írja a király Szuhaynak a kassai templomra vonatkozó folyamodványával kapcsolatban Mátyás főherceghez — hogy az egri püspök kérelme kegyes és igazságos és néki magának is leghőbb óhaja, hogy a katolikus vallásról, annak erősbödéséről kielégítő gondoskodás történjék: mindazonáltal tart tőle, „hogy a vallási téren keresztülviendő ily természetű hirtelen változtatások a háborús viszonyok közepette oly zavarokat idézhetnek elő, melyek azután nem egy könnyen lesznek lecsillapíthatok. 27 És az 1604. évi országgyűlés viharainak hatása alatt szóhoz jut a prágai kormánykörök e politikai óvatossága utóbb a kassaiak orvoslást kérő folyamodásának tárgyalásakor is. 28 Az államérdek e politikai meggondolásaitól indíttatva Prága mindkét alkalommal kikéri hát a jobbára egyháznagyokból kikerült, de legnagyobbrészt az ország politikai kormányzatában is cselekvően tevékenykedő s épen ezért a viszonyok ís24 Iratok: 11. és 17. szám. 2 "' Iratok: 24. sz. és A. O. Meyer í. m. 300. sz. 28 Károlyi Á. idézett tanulmánya passim; Iratok: 26. sz. 27 Iratok: 7. szám. 28 Iratok: 22. szám. Prot. Egyházt Adattár.
