Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. Budapest 1928.

92. A wittenbergi egyetemi könyvtár Wittenbergben maradt részének régi magyar könyvállománya.

Alvinci, P. Petrus. „DISPUTATIO IV. | DE CETERIS ENUNCI-1 ATORUM DIVISIONIBUS, DEQ ; VE | RITATE ET FALSITATE EX ISTORUM | Oppositionibus resultante, ex Líbr. nepl spfxrj- \ VSÍCCQ colligenda. | Cujus positionis | D.O.M.A.I Sub praesidio I CLARISSIMI, HUMANIS-1 S1MI QVE VIRI I M. ANTONII EVONYMI CARIN- | thi, Peripateticae Philosophiae Professoris Publici, | Ih celeberrimá Wilebergensium Academia', 14 | Calend. Junij horá et loco consvetis, defende-1 re conabitur: | PETRUS P. ALVINCI, I Vngarus, | WITEBERGAE. | Excusae Typis M. Georgij Mulleri, | M.D.XCIX. | " 4-r. csak az első és az utolsó sztlan levél maradt meg. Tekintettel Alvinci Péter történelmi szerepére alább adom az egész töredéket: (Az első levél belső lapja:) „Reverendo, Doctrina et Authoritate, Clarissimo Viro- Dn. Johanni F. Ungarino, Vice-Superattendenti, Fratrum Orthodoxorum in Transsylvania Vigilatissimo, Pastori Albae Juliae Primario, Nec non Reverendis et Clarissimis Viris D. D. Johanni Julano, Ambrozio Deieczkei, Johanni Callovio, Orthodoxarum Ecclesiarum Ungaricarum inibi Pastoribu8, Dominis Fautoribus observandissimis. In perpetuum observantiae symbolum hanc sisL^xv-xi^i | Logicam honori et reverentie ergo offert et dedicat Petrus P. Alvinci Respondens." (Az utolsó előtti lap:) „XIX. In definitorum Enunciatorum, si unum alteri apponatur affirmando et negando, non semper altera est vera, altera verő falsa, quia in accidentium fortuitorum attributione. utrumq ; eorum verum esse potest, ut, Homines inebriantur, Homines non inebriantur, si quis enim pro altero enunciato substituat correspondentem phrasim, res érint manifesta, ut, homines sunt ebrij, homines sunt sobrij. XX. Licet absurdum videri posset, quod Enunciatio indefinita, quae ex subjecto universalitatis vim habente, constat, simul cum opposita possit esse vera, tarnen cum nota, universalitatis non oponatur, latum est discrimen, neque enim unum et idem sunt, homo non est albus, et nullus Homo est albus, sed de his plura in sequenti tractatione. Finis." (Az utolsó lap :) „Ad Dn. Petrum Alvincium. | Respondentem. | De Praestantia Logices. i Cimmeriä jacet atq. latét caligine Verum, | Et Labyrintheis est via plena dolis. | Hac Ariadna Ducem praestat, qui negligit illam, | Mergitur, heu, caetis et manet in tenebris

! | In vero, quem iata beantmeliora, sequestram ! Pone legis, vulgi teg'. agis é tenebris. I Macte istá virtute ! novem tibi cerno Sorores | Cyaneum pridem nectere, Petre, decus. | Macte age

! nec procul est, video surgentis Eros I Luciferiradios, et nova, at ecce diem! | . , . Ad Eundem. | Est et Non nerunt homines. nihil amplius omnes | Et hoc freqúentant, vatibus ipsis testibus, | Quum tarnen opplerint verborum fyrmata Mundum, 1 Tequare Petre, Est an Non illa veritas ? | Georgius Thurius | amicus amico. | A R. M. K. nem ismeri. Jelzete : „Diss. 187. Dissert. philos. phys. polit. etc. Wittenberg. 1599—1639." A kötetben levő többnyire töredékes 69 nyomtatvány között ez a 4-ik.