Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. Budapest 1928.
91. Miskolczi Csulyak István Diarium-ából
zöt, mikor ágiaban niugodnek, az emberi nemzetnek halálos ellensége az satan ő Nagaval szemben szállót, es az miképpen az chömörből származót betegség testét, azonképpen lelkét az lelki chata el faraztvan, nagy betegen Zomborra jőt, de az Satan sohul ő Nagatol chak fel lepesniéreis nem távozót: az meli lelki probat ő Naga, négj egész napig mindenektől el titkolta : hanem Decembernec utolsó napján estve 6 órakor, mind az testi, mind az lelki betegség ő Nagat ugy anniera el erőtelenitette, hogj kénszeritetet lelki orvos felöl gondolkodni. Annakokaert az megh nevezet kis karachon estin estve, ő Naga. érettem is ide Szerenchre postán kwldöt, de eczersmind Barátot avagj Jesuitat ís az Exorcisalasert kivant. Szánon folivast ő Nagahoz jutván, bajos volt minden giogitasom, vigaztalo beszedem helitelen, mert egy nehanj oraig az Satan ő Naganak mégh ehak Istent is nem hagiot mondani. De azért ugian nem volt munkánk haszontalan : mert azt az szemtelen es merész kisirgetőt addig chapdostuk az Istennek fegjverevel az sz. irassal: hogj az pwszköltető purgatiot el unván, hatrab hatrab kezdet állani, es az belegh urnák valet kellet mondani. Eifélről az idő virrattara közelitven, az Sátánnal valo chatahoz az meg niugvas utan mind ketten ujob erővel hozza kezdettwnk : es hogj az Betegh Ur az vigaztalo beszednek nagiob hitelt adna, beszedemet el kezdettem az testi vitéznek az Lelki vitézzel valo öszve hasonlításán: rendel elől számlálván, hogi szinten ollian eszközök, költség tudniillik, szolga, fegiver, es bátor szw kívántatnék az lelki, vitézben, az minemw vagion az testi vitéz emberben ; sőt meg azoknál is nagiobbak, melyek ő Naganak ollian kedvesek voltának, az Sátánnal penig ollian utallatosok voltának, hogj az Satan mindenestől el távozót, ő Naga penig az Isten igejenek hitelt adván, es kaput nytvan, nem chak Istent emiithetet, hanem velem egietemben szép köniörgest is töt. es az Penitentiai hét soltart is ékes nótára velem eneklelte. Végezetre oztan az sok faratsag utan, mint egy alom hozó orvosságul mondottuk el az harmincz eggiedik soltarnak hat első verseczkéit: mellieket minekutanna másod izbenis el mondottunk volna, legh ottan az alom ő Ngat el borította, es chendesen el alut. Melyből megvirradva, hát az Sátán immár kisirgető fegyverit elveztette, es szégieneben többé az viadalhoz nem kezdet: ő Nga penigh minden szép es rut chelekedetinec elöl számlálása után elebbeni vétkeit nem chak utalta,