Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. Budapest 1928.

91. Miskolczi Csulyak István Diarium-ából

zöt, mikor ágiaban niugodnek, az emberi nemzetnek ha­lálos ellensége az satan ő Nagaval szemben szállót, es az miképpen az chömörből származót betegség testét, azonképpen lelkét az lelki chata el faraztvan, nagy be­tegen Zomborra jőt, de az Satan sohul ő Nagatol chak fel lepesniéreis nem távozót: az meli lelki probat ő Naga, négj egész napig mindenektől el titkolta : hanem Decem­bernec utolsó napján estve 6 órakor, mind az testi, mind az lelki betegség ő Nagat ugy anniera el erőteleni­tette, hogj kénszeritetet lelki orvos felöl gondolkodni. Annakokaert az megh nevezet kis karachon estin estve, ő Naga. érettem is ide Szerenchre postán kwldöt, de eczersmind Barátot avagj Jesuitat ís az Exorcisala­sert kivant. Szánon folivast ő Nagahoz jutván, bajos volt minden giogitasom, vigaztalo beszedem helitelen, mert egy nehanj oraig az Satan ő Naganak mégh ehak Istent is nem hagiot mondani. De azért ugian nem volt munkánk haszontalan : mert azt az szemtelen es merész kisirgetőt addig chapdostuk az Istennek fegjverevel az sz. irassal: hogj az pwszköl­tető purgatiot el unván, hatrab hatrab kezdet állani, es az belegh urnák valet kellet mondani. Eifélről az idő vir­rattara közelitven, az Sátánnal valo chatahoz az meg niugvas utan mind ketten ujob erővel hozza kezdettwnk : es hogj az Betegh Ur az vigaztalo beszednek nagiob hi­telt adna, beszedemet el kezdettem az testi vitéznek az Lelki vitézzel valo öszve hasonlításán: rendel elől szám­lálván, hogi szinten ollian eszközök, költség tudniillik, szolga, fegiver, es bátor szw kívántatnék az lelki, vitézben, az minemw vagion az testi vitéz emberben ; sőt meg azok­nál is nagiobbak, melyek ő Naganak ollian kedvesek voltának, az Sátánnal penig ollian utallatosok voltának, hogj az Satan mindenestől el távozót, ő Naga penig az Isten igejenek hitelt adván, es kaput nytvan, nem chak Istent emiithetet, hanem velem egietemben szép köniör­gest is töt. es az Penitentiai hét soltart is ékes nótára velem eneklelte. Végezetre oztan az sok faratsag utan, mint egy alom hozó orvosságul mondottuk el az har­mincz eggiedik soltarnak hat első verseczkéit: mellieket minekutanna másod izbenis el mondottunk volna, legh ottan az alom ő Ngat el borította, es chendesen el alut. Melyből megvirradva, hát az Sátán immár kisirgető fegy­verit elveztette, es szégieneben többé az viadalhoz nem kezdet: ő Nga penigh minden szép es rut chelekedeti­nec elöl számlálása után elebbeni vétkeit nem chak utalta,

Next

/
Thumbnails
Contents