Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. Budapest 1928.
91. Miskolczi Csulyak István Diarium-ából
Chaszar, Erdélj — s minden ember: Sirassad édes Atiádot Megh holt Rákóczi Sigmondot. De miért számlálom mind ezeket elől ? Miért ? Hogj minden rendeknél nilvan légien, ő Nga minemw ruhával löt légien Istentől fel ekesitetvén : olliannal tudni illic hogy az Szent János jelen valo tanubizonsaga szerint halála orajan mezitelenwl nem talaltatot. Ha ki volna penig itten avagi masut: az ki ő Ngaban valami fogiatkozast rágalmazna: Szent David király es Prophetatol (Lapszélen: Psal. 15. 3.) tanulja megh, hogy egy emberis ninchen vétec nelkwl: es az ki mindennec kedveben akarna lenni, annac jo reggel kellene fel kelni, Ha kinec ezis nem elégh, Christus Urunc mondgia, (Lapszélen: Joh. 8. 7.) az ki bwnnélkwl valo elsőbenis az vessen követ az bwnösre. Ez sok kilső chatác utan, Isten ő Ngát szerelméből, mint az szent Jobot teste erejénec fogiatkozasavalis megh ajandekozá: hogy az soc hadakozás miat el farát keze es laba immaran meg niugodnéc: es az erőtelenség által minden szempillantásban eleténec rövid voltáról rreg emlékeztetnéc. Melliec mindazonáltal ő Ngát hazajanac hiw szolgalattiatol el nem vonhatác: hanem Rákóczi Giörgy urunkat az Istentől újonnan mutatót kiralynac megkoronázására az Posoni gwlésre fel bóchata: es orszagunknac, jövendő chendesz allapattia felől valo jo vegezéseket nagi ohaitassal várta. Mihelien penig bizonnial meg értette, hogj immár Matias király Urunc az kiralsagra fel kenettetet : követvén amaz vén Simeont, Istennec az ajándékért halat adván • az koronazat utan maid harmad fel hét telvén, édes hazájától utolsó bochuját vővén, az mely helien Isten nekwnc adta vala, ismét azon helien magát Istennec adván, 1608 esztendőben, karachon havanac ötödic napján estve (üresen hagyva) órakor, mikoron élt volna 65 esztendeig, ez halaiból éleire, ez faratsagos munka alól niugodalomra, az faidalombol egességre, az siralomból örömre, az tömlöczből szabadságra, ez testi életből öröcke valo életre mene : holot mostan az Ur Istent faratsag nelkwl lattia, unakozas nelkwl szereti, végh nelkwl dicheri. Ha annakokaert az elmúlt masodic eczakan valo hold az ő fogiatkozásával ő Ngat giaszolta: méltán kesergwnk mi minniajan illien oltalmunknac tőlwnc el távozásán ; méltán bankodunc hazanc fő oszlopanac el
