Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. Budapest 1928.

91. Miskolczi Csulyak István Diarium-ából

tudomány kivaképpen ezért volna kedves; mert az dicheretes természetet ékesen fel ruházná. Ottan az eszes találna, honnét elmejénec jószága meg erőssitetnéc. Ottan az fejedelem találna, miképpen kellene az ő alatta valókat eggiességben tartani. Sőt az mi legnagiobb: ez fejwnc felet valo kerec égh alat nem lehetne ollian méltóság, melliet az deaki tudomány fel nem ruházhatna; ugi mint, a honnat mint egy kut főből, származnánac mind az io törvéniec; mind az közönséges társasagnac eszes gondviselői, segédi. Az Scholaban penig hogi idejét nem haszontalanul foglalta légien, nilvan vagion. Mert migh az kegietlen betegség ő Nagysaganac keze erejét el nem vötte: nem chak akarattiat Írhatta levélben, es masnakis keze irasat olvashatta el: de mégh tőb foglalatossága közöttis, az szent Biblianac, es az jol viselt dolgokról irot könjveknec olvasásában magát giönörwségesen giakorolta. De mi haszna nekem ezeket, kic maid mindenekkel közönségeséé, elöl számlálnom. Azoknac az jószágos dolgoknac elől beszéllésere térec, kic ő Ngnac tulaidoni; mellieket annál örömesben hozoc elől, meljnél inkab azoc, nem chak a mi szwc országunknak tudására; hanem mégh az mesze ki terjet idegen nemzeteknekis értésere vadnac. Mert mihelyen ő Nga valamenire felserdwlt : az ő belé Istentől öntetet kwlömb kwlömb féle ajándékokat, tobzódással avagi tuniasaggal nevekedéseben megh nem foitotta: sőt inkab elméjét nagi es kivalkeppen valo dolgoknac gondolattiaban foglalta ; testét penig, amaz régi hires neves Romai vitézec modgiára, lovaknak niargalasaban, puska kézíjai valo lövöldözésben, maga korachukkal valo kwzködésben, ugyannira giakorolta ; hogj minden hozza hasonló ifiakon diadalmat vöt. Thucydides (lapszélen : Libr. in oratione Brasidae.) három dolgot kivan az vitéz emberben. Hogi az hadnac mindennémw kimenetelére készen légien. Hogi mindent, melj az vitézhez illetlen volna, szégienlien. Hogi előtte járójához hw és engedelmes lsgien. Mind ez három dolgot ő Ngában mégh giermekded idejébennis fel talaljuc. Mert megh gondolván azt, hogj az jószágos chelekedetre vivő ut darabos es meredec volna : (lapszélen : Cyrillus) meljen senki nagi faratsagos munka nelkwl nem járhatna : Minekokaért éhséget, szomjúságot, az égnec minden fergetegit, hevét, hidegét, essőjét, (me'ljektől az giengén tartót iffiac felette igen irtoznac) kivalkeppen valo chendességgel szenvedte : hogi igy mind