Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XI. Budapest 1927.

Oklevelek a reformáció első századából

heroicum venerarer, ut debeo, tarnen id propter tuam cum illo necessitudinem facerem, qua nihil potest esse coniunccius. In grecis versiculis, quorum verba mihi totidem latinis reddidisti, meas vires exper'ebar priusquam interpretacionem tuam legerem omniaque sum assecutus. Quid multa ? Vehementer gavisus sum te habere discipulum, opinione tua doctiorem. Utrumque enim genus studii semper coniunxi, nec me forsitan opere mee poeniteret, si paulo diucius mihi te magistro uti contigisset, sui tantum debeo, quantum dum vivo, eciamsi res pateretur referre non possum. Eciam in illo coelesti olim consorcio tuam in me pietatem non desinam predicare. Fráter meus te officiosissime salutat, seque una mecum tua de nobis sollicitudine maiorem in modum consolatur. Is, cui has literas dedi, ex Turcicis finibus elapsus discende pietatis causa istuc se contulit, quem ut eodem, quo coeteros tui studiosos, animo complectaris, eciam atque eciam rogo. Neque enim potes aliquid facere sanccius, — quam si nostras captivas ecclesias, quibuscunque racionibus potes, adiuveris. Christum, eterni patris filium, et liberatorem nostrum precor ut te nobis incolumem conservet. Quid monachus noster cum negocio evangelico nuper inepte molitus sit, ex iis melius cognosces, qui interfuerunt, quorum literis non dubito te fieri de omnibus rebus cerciorem. Bene vale. Bartphae XXV. Augusti. Anno M. D. XLIIII. Tuus Leonartus St[öckel.] Kivül: Clarissimo Viro, Domino Philippo Melanthoni, suo carissimo et optime merito preceptori. A müncheni bajor királyi udvari és állami könyvtárban Commercio Camerariana volumen 15. Numero 45. Az eredetiről vett fénykép Thury Etele másolatával együtt a pápai ref. főiskola könyvtárában. 44. 1545. június 12. Bártfa. Stockei Lénárt levele Melanchthon Fülöphöz. Jóllehet nincs kedvesebb és kellemesebb érzése, mint amidőn levelet kap kedves tanítójától, a mostani mégis annyival örvendetesebb, mert két súlyos betegsége után való fölépülésekor kapta. Annyira volt, hogy számlálta már az időt, amikor ennek az életnek nyomoruságaiból abba a társaságba jut, ahol Melanchthon irása szerint Mátyás (Dévay) is hallgatja már a próféták