Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XI. Budapest 1927.

Oklevelek a reformáció első századából

anne literato, tunc ut premissum est rectore schole de eadem, cumtandem idem egregius Christopherus szegnei verbis Iinitinis et amorosis cepisset ipsam dominam Luciám, consortem suam, de testamento condendo sine intromissione sollicitare, cumque illa mariti impacienciam diucius ferre non posset, interrogavit (tenebre enim assidentes celaverant) quinam ibi essent, cumque intellexisset et verbis mariti illic esse E[gregium] Anthonium Szegnyei, fratrem germanum mariti sui, cum his duobus predictis testibus : ipsam respondisse dicit, non videó adesse meos testamentarios, quibus ipsa deberem condere testamentum, videlicet egregiorum Nicolai ac Ladislai de Kapi relictas, quibus animus est mihi testamentum condere. Hoc dicto dicit illám ad parietem versam, et nullum aliud testamentum ipsam fecisse audisset. Secundus teslis predictus Johannes literátus fassus est, ut primus. Hoc cum adiuncto, quod simpliciter predictas duas E[gregias] dominas dicta domina Lucia reliquerit testamentarias et exequutrices suas ultima eius voluntate. Acta sunt hec et facta anno indiccione mense, die, hora, loco et pontificatu, quibus supra. Coram predicto reverendo dominó vicario, tamquam iudice ad testes recipiendo et audiendo, ordinario et generali. Et ego Georgius literátus, natus Ladislaus thardus Heyczeh agriensis dioecesis publicus sacri et imperiali authoritate nótárius, quod predictis fassionibus testium Presens interfui, eaque omnia sic narrari audivi coram eodem dominó vicario. Ideo hoc presens publicum instrumentum manu propria scriptum inde confeci. Et in hanc publicam formám redegi, signoque et nomine meis, hic subseripti in fidem et testimonium omnium et singulorum premissorum requisitus et rogatus. Eredeti pergamen oklevél, a közjegyzői kézjeggyel. Nemzeti Múzeum könyvtára. Kapy család levéltára. 36. 1538. február 17- Wittenberg. Stockei Lénárt a bártfaiakhoz. A bártfaiak meghívását, hogy az ifjúság oktatását vállalja el és azonnal induljon hazafelé, kénytelen magától elhárítani, mert tanulmányait nem fejezte be teljesen. Az a meggondolás vezeti, hogy hazájának minél többet szolgálhasson, hogy néhai atyjának ne csupán nevét viselje, hanem tettével is öregbítse jó hírét; továbbá testvérének Péternek tanulása fölött is őrködnie kell. Hasonló